3p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

1787. október 17-én nyílt meg Budán a Várszínház, a város első állandó színháza.

A színház helyén a középkorban ferences templom állt, amelyet a törökök leromboltak, a kövekből mecsetet építettek, de ez Buda 1686-os visszafoglalásakor a földdel vált egyenlővé. A területre ezután a karmeliták építettek templomot, amely 1736-ra készült el, s 1763-ban szentelték fel. Két évtized múlva, 1784-ben a rendet a kalapos király, II. József feloszlatta, s 1786-os budai látogatása során személyesen intézkedett arról, hogy a templomból színházat alakítsanak ki az 1784-ben Budára telepített központi kormányhivatalok német nyelvű tisztviselői karának szórakoztatására, a szomszédos klastromban pedig kaszinót létesítsenek. A színház tervezésével a kor talán legragyogóbb magyar elméjét, a sakkautomatájáról ismert Kempelen Farkast bízták meg. A munkálatokra tervezett pénz menet közben elfogyott, így az udvari hivatalnak és a városi tanácsnak ismét mélyen a zsebébe kellett nyúlnia.

A színház külsejét copf stílusban alakították ki, a főbejárat fölé erkély, az oromzatra Buda város címere került. A 47 méter hosszú és 17 méter széles belső térben a 19 méter mély színpad a főoltár helyén állt, a cellákból öltözők lettek, a szentély alatti kripta egy részét meghagyták süllyesztőnek. A színházterem három emeletéből az alsó kettőn 33 kétszemélyes páholyt rendeztek be, a nézőtér 1200 fő befogadására lett alkalmas. A pazarul berendezett Várszínház kitűnő akusztikával rendelkezett, s a hideg beállta után fűteni is tudtak benne.

(Fotó: Wikipedia)

Az első előadást 1787. október 17-én tartották A karmelhegyi barát címmel. Itt rendezték meg az első egész estés magyar színielőadást is: 1790. október 25-én Kelemen László Magyar Játszó Társulata Simai Kristóf Igazházi című darabját adta elő. Ebben az épületben adott kirobbanó sikerű koncertet 1800-ban budai látogatása során a zeneszerző Ludwig van Beethoven.

A Várszínház a 19. században a magyar színjátszás fellegvára lett, 1835-ben Budán először itt adták elő a Bánk bánt. 1870-től a Nemzeti Színház kamaraszínháza volt, majd magánszínházak működtek benne. Az épületet az idők során többször felújították, átépítették, de miután 1924-ben a karzat leszakadt, bezárták. 1943-ban tűzbiztonsági okokból berendezését lebontották, s Buda második világháborús ostromakor háborús kárt is szenvedett.

1947-ben az épületet szerkezetileg helyreállították, teljesen felújítva 1978. február 13-án nyitották meg. Az ünnepi előadáson Hernádi Gyula Bajcsy-Zsilinszky Endre című művét mutatták be. Az épület az Állami Déryné Színházból alakult Népszínház otthona lett, 1982-től ismét a Nemzeti Színház, majd a Pesti Magyar Színház kamaraszínházaként működött, 2001-től az új Nemzeti Táncszínháznak adott otthont. A társulat 2014-ben költözött ki a Miniszterelnökségnek átadott épületből, új otthona a Millenárison a tervek szerint 2018 tavaszán nyílik meg. Az egykori karmelita kolostor és templom teljesen megújul, a templomteret 500 fő befogadására képes rendezvényteremmé alakítják át.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!