5p

1955. augusztus 27-én adták ki először a Guinness Rekordok Könyvét.

Az írországi Guinness serfőzde vezetője, Sir Hugh Beaver 1951. november 10-én madárvadászatra indult barátaival. Az üzletember elvétett egy aranylilét, majd azon nyomban vitába keveredett arról, hogy melyik európai vadmadár a leggyorsabb: az aranylile vagy a skótfajd? (A helyes válasz egyébként az aranylile.) A megválaszolatlan kérdés miatt éjszaka nem jött álom a szemére, rádöbbent arra, hogy a világ "leg"-jeire a könyvtárak polcain porosodó kézikönyvek nem adnak választ. Az is eszébe ötlött, hogy a pubokban szenvedélyesen fogadó britek és írek vitáinak lezárását is megkönnyítené egy efféle adatgyűjtemény, amely a fogadási kedv mellett a Guinness sör fogyasztására is jótékonyan hatna.

Sir Hugh nem sokáig tétlenkedett: egyik alkalmazottja, Christopher Chataway ajánlására a Londonban tény- és adatszolgáltató ügynökséget működtető McWhirter ikreket bízta meg az újszerű összeállítás elkészítésével. Ross és Norris McWhirter 1954 augusztusára készült el a munkával, az ezer példányban kinyomtatott füzetet marketing céljából ingyen terjesztették.

Közben a londoni sajtó központjának számító Fleet Street 107. számú házban megalapították a Guinness Book of Records elnevezésű céget. A hasonló címet viselő, keménykötésű, 198 oldalas gyűjtemény 1955. augusztus 27-én került a boltokba, karácsonyra már könyvsikernek számított. A könyv a következő évben Guinness Book of World Records címmel az Egyesült Államokban is megjelent, a francia nyelvű változat 1962-ben, a német nyelvű 1963-ban látott napvilágot. A kiadványt 1998 óta egységesen Guinness World Records néven dobják piacra, évente összegyűjtve az emberi csúcsteljesítményeket és a természet világának különlegességeit. A Guinness Records név az elmúlt évtizedekben közismertté, a hitelesített rekordok tekintetében fogalommá vált. Saját jogán is önálló szócikket szerzett, s minden idők legnagyobb példányszámban eladott, szerzői jogokkal védett könyve lett. A Guinness Rekordok Könyvét ma már 37 nyelven (1989-től magyarul is) 100 országban, több mint 100 millió példányban adják el. (A lopási statisztikát illetően is éllovas, az amerikai közkönyvtárakból leggyakrabban elemelt könyvek egyike.)

A McWhirter-ügynökség évtizedeken át végezte a könyv összeállítását, sőt meghatározó szerepet vállalt a könyv alapján indított Record Breakers című tv-showban is, ahol a kitűnő memóriájú testvérek a gyerekek kérdéseire az egyes szócikkeket fejből visszamondva adták meg a választ. Ross McWhirtert 1975-ben az Ír Köztársasági Hadsereg meggyilkolta, halála után a szerkesztést egyedül Norris vállalta 1985-ös nyugdíjba vonulásáig, s még tíz éven át tanácsadóként dolgozott. Az ő távozása után az üzlet- és szerkesztéspolitikát is módosították, a szöveges kiadványt gazdagon illusztrált kézikönyvvé alakították. A világrekordok többségét ma már nem listázzák automatikusan a nyomtatott változatban, illetve a 2000-ben elindított honlapon, a bejegyzésért kérvényben kell folyamodni. (A 4-6 hetes átfutási időt kivárni türelmetlen rekordereknek 300 angol fontért gyorsított ügyintézést ajánlanak.) A rekordállítási kedv fokozására 2005. november 9-én tartották meg először a Guinness Rekordok világnapját.

A kiadványba csak hitelesített rekordok kerülnek be, a hitelesítés szigorú szabályok szerint, bírák közreműködésével zajlik. Etikai okokból (például állatok megölése és kínzása) és az egészségügyi kockázatok (például evési és ivási csúcsok) miatt számos rekord került ki a hitelesítések köréből. Ugyanakkor az 1990-ben kizárt kardnyelés 2007-ben, az 1991-ben kizárt sörivás gyorsasági csúcs 17 évvel később újra visszakerült, igaz, az utóbbit az Emberi teljesítmény fejezetből a Modern társadalom című részbe helyezték át.

A kiadvány hat évtizedes történetében elvétve még mindig akad olyan "leg", amelyet nem döntöttek meg. A 2,72 méteresre nőtt amerikai Robert Pershing Wadlow (1918-1940) például máig a világ legmagasabb emberének számít, a ma élő legmagasabb férfi, a török Sultan Kösen húsz centivel alacsonyabb, "csupán" 2,51 méter magas. A régi rekordok többségét azonban újabbnál újabb csúcsteljesítményekkel szárnyalják túl a töretlen kedvű vállalkozók. A kategóriák száma szinte végtelen, a csoportos tánctól a relikviagyűjtésig, a testet leginkább beborító tetoválástól a leghosszabb végtagig, a hétköznapi teljesítményektől a tudományos kísérletekig bármivel próbálkozhatunk. Évente több magyar Guinness-rekord is születik. 2014-ben például egyidejű almaevéssel, matricaragasztással és hangtani kísérlettel diadalmaskodtunk. Ez utóbbit a Budapest Parkban a Punnany Massif koncert "előzenekara" állította fel: a négyezer fős közönség PVC-csövekkel játszotta el Beethoven IX. (d-moll) szimfóniájának Örömódáját.

Az óriásira növekedett Guinness-birodalmat - számos tulajdonosváltás után - 2008-ban a Jim Pattison Group vásárolta meg, ennek egyik leányvállalata, a Ripley Entertainment működteti a látványosságokat bemutató Guinness World Records' Attractionst. A vállalat vezetése Londonban van, irodáik vannak New Yorkban és Tokióban is, a múzeumi üzletágat a Ripley központjából, a floridai Orlandóból irányítják.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!