4p

1947. október 14-én repült először ember gyorsabban a hangnál. Az amerikai Chuck Yeager a Mojave sivatag fölött 13,7 kilométer magasan 1,06 Mach sebességet ért el Bell X-1 repülőgépével, amivel semmivé foszlott a "hanghatár" legendája. (Az igazsághoz tartozik, hogy ilyen magasságban a hang terjedési sebessége már nem 1225, hanem "csak" 1062 kilométer óránként, ezt kellett túlszárnyalnia a gépnek és pilótájának.)

A hangsebesség jelölésére Ernst Mach osztrák fizikus neve után a Mach-számot használják, ez akkor 1, ha a tárgy sebessége 1225 km/h a légkörben. A levegőben haladó tárgy hanghullámokat kelt, és ezek annál inkább összetorlódnak, minél gyorsabb az objektum, majd a hangsebesség átlépésekor egyetlen, nagy energiájú lökéshullámmá olvadnak össze, létrejön a hangrobbanás. Ezt több hétköznapi eszközzel is elő lehet idézni, például a karikás ostor vége akkora sebességre gyorsul fel, hogy a csattanó hang valójában egy kis hangrobbanás.

A hangsebesség elérése a kezdetektől izgatta a repülés megszállottjait, de propelleres gépekkel ez technikai okokból lehetetlennek bizonyult. A sugárhajtású gépek megjelenése a második világháború végén azonban felcsillantotta a reményt a hanghatár áttörésére. Az amerikai kormány és légierő a Bell céggel karöltve 1944-ben kezdett a fejlesztésekbe, amelyek során felhasználták a hasonló brit programból származó adatokat is.

Chuck Yeager (Forrás: dailybeast.com)

A Bell X-1 névre keresztelt "szárnyas golyót" a Browning géppuskalövedékéről mintázták, amely stabilan viselkedik a hangnál gyorsabban haladva is, a pilótafülkét a légellenállás csökkentése érdekében a törzs vonalába süllyesztették. A törzs nagy erősségű alumíniumból, a tank acélból készült, a gép hossza 9,41 méter, szárnyának fesztávolsága 8,53 méter, magassága 3,31 méter, súlya 3175 (üzemanyaggal 5545) kilogramm volt, a hangsebesség elérésében folyékony üzemanyagú rakétahajtómű segítette.

Az első "szuperszonikus" pilóta az amerikai Chuck Yeager lett, aki a második világháborúban vadászpilótaként szolgált. 1944 elején lelőtték Franciaország fölött, a francia ellenállás segítségével sebesülten jutott vissza Angliába, majd újra a pilótafülkébe ült, és tucatnyinál is több német gépet szedett le. A háború után is a légierőnél maradt, és végül őt választották ki a berepülésre. (Igazság szerint nem ő szerepelt az első helyen a listán, de a Bell pilótája 150 ezer dollárt kért volna a veszélyes vállalkozásért, amit a Pentagon sokallt.) Yeager 1947 nyarán előbb siklórepülésben, majd a lökhajtásos motorral is kipróbálta a feleségéről Glamorous Glennis-re keresztelt gépet, és egyre közelebb került az álomhatárhoz.

Yeager két nappal a rekorddöntőnek szánt repülés előtt lovaglás közben eltörte két bordáját, de ezt eltitkolta felettesei elől, sérülését a közeli városka állatorvosával kezeltette. A rajt napján már akkora fájdalmai voltak, hogy a pilótafülkét csak egy barátja által seprűnyélből eszkábált eszközzel tudta becsukni. A repülés ennek ellenére sikeresen lezajlott, a gépet a levegőben egy B-29 "repülő erődről" indították, és végül siklórepülésben szállt le. A dicsőségre azonban várnia kellett, a sikeres küldetést titkosították, és a hírt csak 1948 júniusában hozták nyilvánosságra.

Bell X-1 (Forrás: rolexencyclopedie.nl)

A ma nyolcvannégy éves Yeager szolgált a koreai háborúban is. 1953-ban első amerikaiként repült szovjet MiG géppel, ő vitte ugyanis Washingtonba azt a gépet, amellyel egy észak-koreai pilóta dezertált, az év decemberében pedig a Bell X-1A géppel a hangsebesség kétszeresét is elérte. A hatvanas években brigádtábornokká léptették elő, az aktív szolgálattól 1975-ben vonult vissza. 1997-ben történelmi repülésének ötvenedik, majd 2012-ben 65. évfordulóján F-15 géppel ismét a hangsebességnél gyorsabban repült.

Yeager elsőségét többen vitatták, mert a hanghatárt állítólag már 1945-ben áttörte egy német pilóta és félórával Yeager előtt egy másik amerikai is. A vizsgálat bebizonyította, hogy a német Messerschmitt gépe szétesett volna ilyen sebességnél, az amerikai rivális pedig, ha egyáltalán megtette, emelkedés közben, nem pedig szintben repülve szárnyalta túl a hang sebességét, és repülését nem dokumentálták megfelelően.

A repülés történetében új korszakot nyitó Bell X-1 ma Washingtonban van kiállítva az Atlanti-óceánt elsőként átrepülő Lindbergh gépe és az első magánfejlesztésű űrhajó, a SpaceShipOne mellett. A vállalkozás történetéről Igazak címmel Tom Wolfe írt regényt, amelyet 1983-ban megfilmesítettek.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!