Panamákkal terhesen indult a magyar vasút

Történelem

2006. április 1. 07:11

MÁV mozdonyvásárlási mizéria, vagon- és felépítménytender régen is volt. A resti akkor is olcsó volt, s a pohár sör is ugyan olyan jól esett a Nyugati új csarnokában, mint manapság. Az mfor.hu "Mesél a múlt" sorozata a magyar vasút kezdeteit eleveníti fel.

Nincsen vasút botrány nélkül? Nézzen régi vonatokat!

A munkákra a társaság az alföldről hozatott kubikosokat. A folyam-szabályozásoknál nagyszerűen bevált földmozgatókat kezdetben az amerikai Zimpel, a porosz Brock Lajos és az olasz Confalonieri Antal igazgatta. Idővel az újvilágból idetévedt szakember helyét Beyse Ágoston porosz hadmérnök vette át. E férfi katonai alapokra helyezte az építkezést: naponta többször bejárta a nyomvonalat, s ha kellett, káromkodással vagy némi verés kilátásba helyezésével késztette gyorsabb talicskatolásra a síkvidéki atyafiakat.

Mutyi a köbön

Ám Beyse minden sürgető igyekezete megtört a fő részvényes ellenállásán. A katonából lett főmérnök ugyanis sok kisvállalkozóval, míg Ullmannék a saját családjukból kikerülő nagyvállalkozókkal kívánták elvégeztetni a földmunkák hátralévő részét. Ugyancsak e família tagjai fölözték le a dolgozók ruházkodásából, étkeztetéséből és szállításából származó hasznot is.

A vita szerződésbontáshoz vezetett, ám a távozó ember megszellőztette az ügyet egy német és egy belga újságban. A vádak szerint "rossz ételt adtak drága pénzen, s a pálinka is inkább volt méreg, mint üdítő ital." A napi bér egy forint körül volt, ám a sok rárakott költség miatt a végösszeg alig érte el a két húszast. (Abban az időben három húszas tett ki egy forintot!)

Hatalmas botrány kerekedett, a Helytartótanács kimerítő vizsgálatot indított, s végül kiderült, Beysének volt igaza. Az rt. közgyűlése végül úgy határozott, Ullmannéknak jobban a körmére kell nézni, valamint "helyre kell ütni" a korábban elkövetett hibákat. Ullmann "visszavonult", s helyét gróf Zichy Ferenc vette át, aki egészen az 1848-49-es forradalom bukásáig vezette a céget.
A fél millió forintból megvalósított 34 kilométeres szakasz ünnepélyes avatójára 1846. július 15-én került sor.

(Vasúttörténeti sorozatunkat a jövő héten folytatjuk!)

Lázin Miklós András

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Petőfi Sándor gasztronómiába bugyolálva

Amit mindnyájan tudunk - bár nem biztos, hogy 2024-ben is – hogy a nemzet költője, a forradalmár, a nemzeti hős 1823. január 1-jén Kiskőrösön született, Petrovics Sándor néven. Rövid élete alatt közel ezer verset írt, ebből nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították.

Nagy Imre híres rádióbeszédét mindenki félreértette, és sokan az életükkel fizettek ezért - Klasszis podcast

Hatvanhét éve ezen a napon indult meg a szovjet csapatok támadása az 1956-os forradalom leverésére. Nagy Imre elhibázott beszéde is hozzájárult, hogy sokan a hősies, de reménytelen harcot választották. De mit akartak a fegyveres forradalmárok, kik voltak ők és miért hamis a híres orosz tankönyv által róluk festett kép? Miért menekül Orbán Viktor mostanában vidékre október 23-án és hogyan alakul a NER viszonya a forradalomhoz? Eörsi László történésszel ezekről is beszélgetett munkatársunk, Litván Dániel.

A pákozdi Katonai Emlékpark kerül az újabb emlékérmére. Fotó: MNB

Új forintérme érkezik a jövő héten, a pákozdi csata emlékére

A jövő héten folytatódik a Magyar Nemzeti Bank idei emlékérme-kibocsátási sorozata. Ezúttal a pákozdi Katonai Emlékpark kap érmét.

És még mindig atlétikai vb: mi köze van a tinónak a dobogósok érmeihez?

Nemcsak a szakirányú gyűjtők, hanem az emberek is általában odafigyelnek, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) időről időre egy-egy értékes érmét bocsát ki – természetesen a Magyar Pénzverő közbejöttével. Az ilyen pénzek nem kerülnek közforgalomba, meghatározott, zárt példányszámban lehet hozzájuk férni, s nemcsak numizmatikai, hanem esztétikai értékük is van, de még anyagilag kifejezhető értékük is: többnyire nagy, valódi pénzben kifejezhető összeget kell értük kiadni. Már aki meg szeretne szerezni egy (vagy akár több) példányt belőlük.

Hunnia non stipendit

Vagyis: Magyarország nem fizetissimus. Jegyzet.

Tudta, hogy a szkíták is hungarikumok?

Ez az a valami, amiből jónéhány létezik, és amelyből az EU is elismert, befogadott olyan magyar jellegzetességeket, amelyek máshol nem találhatók, legfeljebb hasonlók, másolatok, vagy jobb-rosszabb utánzatok. Mindenesetre a védettség megnehezíti a hamisítást, de az utánzást nem. Hungarikum lehet étel, ital, kulturális jellegzetesség, vagy mű (mondjuk a magyar népmese, népdal), állatok, növények, feltalálók találmányai, sportteljesítmények (például tornában a Magyar vándor – ami nem azért nagybetűs népnév, mert nálunk is bevezették az angol módit, hanem mert „feltalálója”, kivitelezője és első bemutatója: Magyar Zoltán, olimpiai bajnokunk). A hungarikumokat bemutató sorozatunk újabb cikkében a Magyarszkítáknak jártunk utána.

Az nem kutató, aki nem tiszteli az elődjei munkáját

Interjú Prof. Dr. habil. Révész Lászlóval, aki a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, régész, muzeológus, az MTA doktora és a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa.

Az összetartozásról szónokoltak ma a magyar politikusok és egyházi vezetők

Trianon évfordulója kapcsán.

Hitler nyomdokain járva mentenék meg az autóiparukat a németek

Nem új ötlet a szintetikus üzemanyag, a Harmadik Birodalom rengeteget gyártott belőle, másként már jóval hamarabb véget ért volna a második világháború. De érdemes lehet most a nácik nyomdokaira lépni a németeknek?

Tényleg lenne párhuzam a fehérterror, a nyilas rémuralom és az 1956-os „ellenforradalom” között?

Kedd este folytatódott a CEU-n Ungváry Krisztián 12 alkalmas előadás-sorozata a 19-20. századi magyar történelem vitatott kérdéseiről. Ez alkalommal az 1956-os forradalom és szabadságharc különféle interpretációi kerültek terítékre.