Vasúti fizetések anno...

Történelem

2006. május 6. 09:21

Az mfor.hu "Mesél a múlt" című sorozatának legutóbbi írásában a legnagyobb magyar vasúti panamákból szemezgettünk. Most áttekintjük, miből éltek a kötött pályás közlekedési eszközt kiszolgáló dolgozók. E mellett arra is kitérünk, mit hozott a MÁV konyhájára a zónás utazási rendszer bevezetése.

Mit kaptak a vasutasok a fizetésükért?

A századforduló előtt öt évvel egy mázsa zab három-öt, száz kilogramm búza öt-nyolc, míg két zsák liszt nyolc-tizenkét forintba került. Egy fél kilogrammos kenyérért 4-7 krajcárt kértek, a répacukor mázsájáért pedig harmincöt forintot kellett letenni az asztalra. Egy vidéki városban egy vendéglői ebéd négy-öt, míg Budapesten öt-tíz forintot kóstált. A sör literje egy-négy, míg a boré kettő-öt forint körül mozgott. Egy adag kávé tizenöt-harminc, a tojás egy-három, az alma és körte darabja egy-öt, a baracké három-hat krajcárba került. Egy jó cipőért öt-tíz, egy fuvar fáért tíz-tizenöt forintot kértek. A kisebb pályaudvarok mellett álló lacikonyhákban egy adag disznósültet húsz-negyven, míg egy adag marhahúslevest negyven-ötven krajcárért vesztegettek. Mindenképp ide kívánkozik: az ezüst alapú forintot - melyből három húszas tett ki egyet - 1892-ig használták, s csak utána tértek át az arany alapú korona-rendszerre.

A MÁV alkalmazottak mindennapi életét jelentősen megkönnyítette, hogy apró illetményföldjeiken megtermelhették a konyhára való zöldséget és egyéb termékeket, továbbá rendszeresen kaptak szerény mennyiségű tűzifát, néhány mázsa szenet és ruhapénzt is.

A paradicsomi állapotoknak a lassú de biztos infláció vetett véget. 1904-re a több évtizede kikalkulált fizetések olyan mértékben elértéktelenedtek, hogy abból már csak nagy nehézségek árán tudtak megélni a dolgozók. A hamu alatt izzó parázsból április 19-én óriási tűz keletkezett. Az alacsony bérpótlékok ellen tiltakozó alkalmazottak - harminchatezren - beszüntették a munkát, s sztrájkba léptek. Az egy hetes harc alatt sok engedményt sikerült elérniük, ám a küzdelem legfőbb eredménye mégis az volt, amikor 1907. május elején a minisztérium új bértáblát léptetett életbe. Ekkortól az elnök 15000, az igazgató 12000, egy felügyelő 8400, a főmérnök 5000, egy mozdonyvezető 3600, egy állomásfőnök 3200, egy művezető 2800, egy fogalmazó 2900, egy kalauz 2000, míg egy szimpla hivatalnok 1600 koronát kapott.

Lázin Miklós András

Menedzsment Fórum

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Petőfi Sándor gasztronómiába bugyolálva

Amit mindnyájan tudunk - bár nem biztos, hogy 2024-ben is – hogy a nemzet költője, a forradalmár, a nemzeti hős 1823. január 1-jén Kiskőrösön született, Petrovics Sándor néven. Rövid élete alatt közel ezer verset írt, ebből nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították.

Nagy Imre híres rádióbeszédét mindenki félreértette, és sokan az életükkel fizettek ezért - Klasszis podcast

Hatvanhét éve ezen a napon indult meg a szovjet csapatok támadása az 1956-os forradalom leverésére. Nagy Imre elhibázott beszéde is hozzájárult, hogy sokan a hősies, de reménytelen harcot választották. De mit akartak a fegyveres forradalmárok, kik voltak ők és miért hamis a híres orosz tankönyv által róluk festett kép? Miért menekül Orbán Viktor mostanában vidékre október 23-án és hogyan alakul a NER viszonya a forradalomhoz? Eörsi László történésszel ezekről is beszélgetett munkatársunk, Litván Dániel.

A pákozdi Katonai Emlékpark kerül az újabb emlékérmére. Fotó: MNB

Új forintérme érkezik a jövő héten, a pákozdi csata emlékére

A jövő héten folytatódik a Magyar Nemzeti Bank idei emlékérme-kibocsátási sorozata. Ezúttal a pákozdi Katonai Emlékpark kap érmét.

És még mindig atlétikai vb: mi köze van a tinónak a dobogósok érmeihez?

Nemcsak a szakirányú gyűjtők, hanem az emberek is általában odafigyelnek, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) időről időre egy-egy értékes érmét bocsát ki – természetesen a Magyar Pénzverő közbejöttével. Az ilyen pénzek nem kerülnek közforgalomba, meghatározott, zárt példányszámban lehet hozzájuk férni, s nemcsak numizmatikai, hanem esztétikai értékük is van, de még anyagilag kifejezhető értékük is: többnyire nagy, valódi pénzben kifejezhető összeget kell értük kiadni. Már aki meg szeretne szerezni egy (vagy akár több) példányt belőlük.

Hunnia non stipendit

Vagyis: Magyarország nem fizetissimus. Jegyzet.

Tudta, hogy a szkíták is hungarikumok?

Ez az a valami, amiből jónéhány létezik, és amelyből az EU is elismert, befogadott olyan magyar jellegzetességeket, amelyek máshol nem találhatók, legfeljebb hasonlók, másolatok, vagy jobb-rosszabb utánzatok. Mindenesetre a védettség megnehezíti a hamisítást, de az utánzást nem. Hungarikum lehet étel, ital, kulturális jellegzetesség, vagy mű (mondjuk a magyar népmese, népdal), állatok, növények, feltalálók találmányai, sportteljesítmények (például tornában a Magyar vándor – ami nem azért nagybetűs népnév, mert nálunk is bevezették az angol módit, hanem mert „feltalálója”, kivitelezője és első bemutatója: Magyar Zoltán, olimpiai bajnokunk). A hungarikumokat bemutató sorozatunk újabb cikkében a Magyarszkítáknak jártunk utána.

Az nem kutató, aki nem tiszteli az elődjei munkáját

Interjú Prof. Dr. habil. Révész Lászlóval, aki a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, régész, muzeológus, az MTA doktora és a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa.

Az összetartozásról szónokoltak ma a magyar politikusok és egyházi vezetők

Trianon évfordulója kapcsán.

Hitler nyomdokain járva mentenék meg az autóiparukat a németek

Nem új ötlet a szintetikus üzemanyag, a Harmadik Birodalom rengeteget gyártott belőle, másként már jóval hamarabb véget ért volna a második világháború. De érdemes lehet most a nácik nyomdokaira lépni a németeknek?

Tényleg lenne párhuzam a fehérterror, a nyilas rémuralom és az 1956-os „ellenforradalom” között?

Kedd este folytatódott a CEU-n Ungváry Krisztián 12 alkalmas előadás-sorozata a 19-20. századi magyar történelem vitatott kérdéseiről. Ez alkalommal az 1956-os forradalom és szabadságharc különféle interpretációi kerültek terítékre.