Itthon már több mint száz épület esetében végezték el azt a felmérést, amely megmutatja, mennyire gazdaságosan használja fel az energiát egy-egy ingatlan.
Az energiatanúsítványnak vagy energetikai auditnak is nevezett dokumentum már most alapja kellene hogy legyen minden épületkorszerűsítésnek, mondta el sajtótájékoztatóján Dr. Magyar Zoltán, az Építéstudományi Egyesület alelnöke, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karának tanszékvezetője. Szerinte ugyanis az épületek energetikai rendszerének elemei kölcsönösen hatnak egymásra, így nem is biztos, hogy egy-egy részterület "egyedi" renoválásával el lehet érni a kívánt célt, azaz a hatékonyabb energiafelhasználást.
A hitelhez már kell az audit
A felmérés elvégzése után ráadásul különböző terveket lehet készíteni a kivitelezésre is: az ingatlan tulajdonosai megversenyeztethetik a felújítási ajánlatokat, amelyek révén mondjuk az "E" energiosztályból a "C"-be vagy a "B"-be kerülhetnek.
Dr. Magyar Zoltán hozzátette, hogy jelenleg az épületfelújítások többségénél nem végeznek ilyen energetikai auditokat, bár ez nem is kötelező, csak a jövő évtől lesz az. Egy energetikai audit költsége egy lakóépület esetében széles skálán mozog, de leginkább a nagyobb társasházak jönnek ki jól a dologból: esetükben lakásonként akár ötezer forintra is lemehet az összeg. A lakásfelújítási pályázatoknál az audit költségét be lehet építeni az önrészbe.
Vannak egyébként olyan esetek, amikor a felmérés elvégzése már most is kötelező, például hitelfelvételnél. Kérdésünkre az OTP Banknál elmondták, hogy a pénzintézet nyújt úgynevezett Panel Plusz hitelt, amihez új feltétel az energiatakarékossági tanúsítvány megléte. A bank egyébként kiemelten kezeli a társasház-felújítási hitelkérelmeket.
Az OTP Bank bekapcsolódott az MFB által meghirdetett "Sikeres Magyarországért" Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogramba. Az ennek keretében igénybe vehető hitel lehetőséget biztosít a társasházak és a lakásszövetkezetek számára, hogy kedvezményes kamatozás mellett vegyenek igénybe hitelt az 1994 előtt, hagyományos technológiával épült lakóingatlanok energiamegtakarítást eredményező utólagos hőszigetelésére, nyílászáróinak cseréjére, a meglévő fűtési, illetve melegvíz-ellátási berendezéseinek korszerűsítésére, továbbá a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére.
Le vagyunk maradva
Ennek ellenére a területen tevékenykedő vállalkozások nem teljesen elégedettek. Muzamel Ákos, az Élő Energia Kft. ügyvezetője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy legtöbbször saját erőből kénytelenek finanszírozni beruházásaikat, mert partnereik nehezen kapnak hitelt. Szerinte ennek oka az, hogy a bankoknál nincsenek olyan szakemberek, akik tisztában lennének azzal, mikorra térül meg egy megújuló energiát alkalmazó beruházás. Dr. Magyar Zoltán ehhez hozzátette, hogy azért tapasztalható némi változás, hiszen a bankoknak is érdeke, hogy kihelyezzék tőkéjüket.
Az energiafelhasználás felmérésekor pedig általában kiderül, érdemes-e valamilyen formában a megújuló energiaforrásokat is bevetni. Dr. Magyar Zoltán úgy fogalmazott, hogy sokszor megéri egy jól működő, de régi rendszert lecserélni, mert a rendszerek "kölcsönhatása" miatt így a leggazdaságosabb.
Ádám Béla, az Építéstudományi Egyesület szakembere ehhez hozzátette, hogy például egy fűtési rendszer átállítása a föld melegét felhasználó geotermikus energiára 8-10 év alatt megtérül, ha a mai gázárakat vesszük alapul.
Magyarország elmaradásai azonban szembetűnőek. Míg itthon 2007 végére körülbelül 700 olyan hőszivattyút helyeztek üzembe, amely a földhőt hasznosítja, addig Csehországban ez a szám eléri az 1600-at. Nyugat-Európához képest pedig szinte kereken százszoros a lemaradásunk, mondta Ádám Béla.
Ennek igazi oka, hogy itthon még mindig támogatja az állam a gáz árát, ami nem teszi érdekeltté az embereket az alternatív lehetőségek keresésében.
L. Nagy Gábor
