A közleményt azért adta ki a GVH, mert a sajtóban számos olyan értelmezés látott napvilágot, hogy a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény (Fttv.) szeptember 1-jei hatályba lépése után búcsúzik a bankreklámoktól a versenyhivatal. Az Fttv. szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) jár el általános hatáskörrel a GVH és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) részvételével.
A hatáskörök a GVH értelmezése szerint a következők: a versenyt nem érintő, a PSZÁF által nem felügyelt ügyekben az NFH jár el; a versenyt nem érintő, egyébként is általa felügyelt (azaz a pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos) ügyekben a PSZÁF; a versenyt érintő valamennyi ügyben pedig (ideértve a banki reklámokat is) a GVH (kivéve, ha a jogsértés csak címkén, használati és kezelési útmutatóban, illetve egyes speciális, külön jogszabályban előírt tájékoztatási követelmények megsértésével valósul meg).
A jogszabály alkalmazásában érintett három hatóság jelenleg az Fttv. végrehajtását megkönnyítő együttműködési megállapodás kimunkálásán dolgozik - közölte a versenyhatóság.
A GVH az elmúlt években nem bánt kesztyűs kézzel a pénzintézetekkel. A hitelkártya reklámok miatt több társaságra is jelentős bírságot szabott ki, mert úgy ítélte meg, hogy hitelkártyáikat népszerűsítő tájékoztatásukkal megtévesztették a fogyasztókat. Nem tájékoztatták például őket a reklámokban arról, hogy a kamatmentesség csak bizonyos feltételek teljesülése esetén valósulhat meg.
Balogh Virág, a GVH Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője júniusban, az Országgyűlés fogyasztóvédelmi eseti bizottságának ülésén elmondta: a bejelentések jelentős része a pénzügyi területekre érkezik - a tavaly lezárt 72 eljárásból 15 a pénzügyi tevékenységre irányult -, s a versenyhivatal tavaly méretükhöz képest a legnagyobb bírságokat a pénzintézetekre szabta ki.
A versenyhatóság nem csak a hitelkártyák, hanem az áruhitelezés és a lakáshitelek esetében is azt tapasztalta, a hirdetésekből nem derül ki, hogy a meghirdetett előny csak bizonyos feltételekkel vagy a szigorú feltételek miatt csak kevesek számára érhető el.
Az irodavezető a legnagyobb problémát abban látta, hogy nagy, tőkeerős cégek erőteljes kampányt folytatnak saját termékeik forgalmának növelésére, miközben a fogyasztói tudatosság nagyon alacsony.
