Nem kellene korlátozás nélkül belterületbe vonni azokat a területeket a balatoni üdülőkörzetben, amelyeken hiányzik a megfelelő csatornahálózat a balatoni üdülőkörzetben – érvelt Sólyom László a Balaton-törvény kapcsán, amelyet megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek.
Bár a honatyák júniusban nagy többséggel elfogadták a Balaton-törvényt, az államfő kifogásolta azt is, hogy a joganyag lehetővé tenné a partinak és partközelinek nem minősülő településeken az építési engedélyek kiadását akkor is, ha hiányzik a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű.
Sólyom László arra hivatkozott, hogy a balatoni üdülőkörzet, mint kiemelt térség, szerves környezeti, természeti egységet képez, és határainak megállapításakor a jogalkotónak tekintettel kell lenni a környezet- és természetvédelmi célokra, mindenekelőtt a tónak és élővilágának védelmére. Ebben pedig mind a tóparti, mind a parttól távolabb eső sávba tartozó településeknek szerepük van, tette hozzá a köztársasági elnök. A köztársasági elnök döntése ugyanakkor sokkal inkább a háttértelepüléseket érinti, hiszen a parti településeken az infrastruktúra már kiépült, mutatott rá Rosta Sándor, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke.
A házelnöknek címzett levelében az államfő a fentieken kívül hangsúlyozta: véleménye szerint az államnak segítenie kell, hogy ne kerüljenek hátrányos helyzetbe azok a települések, amelyekre a Balaton viszonylagos közelsége miatt anélkül hárulnak többletterhek a környezetvédelem terén, hogy közvetlenül részesülnének a tó közelségének idegenforgalmi előnyeiből.
Bánkódhatnak a fejlesztők
Nem mindenki fogadta kitörő örömmel az államfő bejelentését. Többek szerint mintegy 100 milliárd forint értékű beruházás megindítása csúszhat el a Balatonnál, miután közel félszáz, a tó kiemelt üdülőkörzetébe tartozó háttértelepülésen nem lehet jogerős építési engedélyt kiadni, amíg a törvényt ki nem hirdetik.
A tervezett, mintegy 800 Balaton-környéki fejlesztésből körülbelül egyharmad esik azokra a településekre, illetve azok határára, ahol a csatornahálózatot nem, vagy csupán részben építették ki.
178 Balaton környéki település közül jelenleg 112 nem rendelkezik szennyvízhálózattal, igaz további 23-ban tervezik, a dél-balatoni fejlesztési program keretében.
Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke üdvözölte, hogy az államfő érzékeny a környezetvédelmi kérdéseket illetően, ugyanakkor kompromisszumot javasolt a természet védelme és a fenntartható fejlődés kiegyensúlyozása érdekében.
Javaslata alapján a kormánynak kötelezni kellene magát arra, hogy 4-5 év alatt megoldja a szennyvíz elvezetését, a fejlesztők pedig amint lehet, csatlakoznak a hálózathoz, anélkül, hogy le kellene állítani a beruházási munkálatokat.
"Tekintve, hogy 60 nap áll a honatyák rendelkezésére, hogy módosítsák a jogszabályt, ez nem fogja számottevően megakadályozni a fejlesztéseket" – mondta el az mfor.hu-nak Suchman Tamás.
Fontosabbak a természeti kincsek
Többen azonban korántsem ennyire optimisták. A kétkedők szerint mintegy 100 milliárd forint értékű beruházás megindítása csúszhat el a Balatonnál, miután közel félszáz, a tó kiemelt üdülőkörzetébe tartozó háttértelepülésen nem lehet jogerős építési engedélyt kiadni, amíg a törvényt ki nem hirdetik.
A legkritikusabb helyzet talán a nyugat-balatoni térségben, Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Balatonederics és Lesencefalu körzetében és a Káli-medencében alakult ki. A két említett kistérségben közel 600 hektárnyi területet szeretnének belterületbe vonni, miután magyar, ír, olasz, spanyol és izraeli befektetők különböző, döntően turisztikai beruházások megvalósítását tervezik a térségben. Épülne itt üdülőfalu, nyári bobpálya, lovarda és szálloda is, a projektek értéke megközelíti a 40-45 milliárd forintot.
Csordás Péter, a kistérség beruházási ügyekben illetékes munkatársa szerint eddig a törvény várható módosítása miatt nem mertek lépni, s a befektetőket azzal hitegették, hogy a nyáron már felgyorsulhatnak a fejlesztések. Van olyan program, ahol már a tervek is elkészültek, sőt a jövő nyárra már a vendégeket is szervezik. Ha a nagyberuházások megvalósulnának, a befolyó adóbevételekből a csekély saját erővel rendelkező önkormányzatok képesek lehetnének a csatornázási program felgyorsítására is.
Nem biztos azonban, hogy valamennyi beruházó megvárja, míg a törvény hatályossá válik. Más településeken pedig hiányzik a forrás ahhoz, hogy igazodjanak a környezetvédelmi előírásokhoz.
Kecskés Gábor, Ságvár polgármestere elmondta: a törvény kihirdetéséig sem a térségbe tervezett golfpálya, sem az üdülőfalu, sem pedig a logisztikai központ felépítéséhez nem lehet hozzákezdeni. Ezek egyenként is milliárdos beruházások.
Simon Rita
