Karácsony közeledtével két bank is nekiveselkedett feltérképezni a magyarok ajándékvásárlási szokásait. Míg a Budapest Bank úgy általánosságban vizsgálta a témát, addig a K&H Bank a fiatalokra koncentrált, így nyilván eltérő eredmények jöttek ki a költekezésben. Mindenesetre mindkét eredmény arról mesél, hogy a szeretet ünnepe előtt nem spórolunk, ha ifjak vagyunk, ha idősek.
A Budapest Bank adatgyűjtéséből az derül ki, hogy a megkérdezettek több mint 93 százaléka vallja, hogy nem az ajándék értéke a fontos karácsonykor, ennek ellenére
a magyarok 2017-ben átlagosan 52.590 forintot szánnak karácsonyi ajándékokra.
Ez viszont szinte teljesen megegyezik a tavalyi „ünnepi keretösszeggel″ (52.672 forint). Egy személynek átlagosan 9.525 forintot szánunk.
Na de mi van, ha az ember fiatal? Nem meglepő módon jellemzően kevesebbet költ az ajándékokra. A K&H adatai azt mutatják, hogy
a 19-29 éves fiatalok az idén 27 ezer forintot költenek átlagosan a karácsonyi ajándékokra.
Ez viszont nem hogy stagnálást jelezne, hanem egyenesen 12,5 százalékos növekedés a tavalyihoz képest, a 2014-es 20 ezer forinthoz viszonyítva pedig 35 százalékos emelkedésnek felel meg. Lebontva: a fiatalok 71 százaléka 10-49 ezer forintból veszi meg a csomagokat, 7 százalékuk kevesebb, mint 5 ezerből, 2 százaléknyi szerencsés ficsúr viszont 100 ezer forint alatt meg sem áll.
A fiatalok negyede 8-10 embernek vásárol ennyi pénzből, 22-22 százalék pedig 4-5 és 6-7 embert lep meg a karácsonyi időszakban. 8 százalék senkinek nem vesz semmit. A K&H nem bontotta nemekre ezt a kérdést, a BB minden korosztályt felölelő felmérése viszont igen. És itt a sztereotípia megerősítést nyert: a nők nagylelkűebbek, átlagosan majdnem nyolc személyt ajándékoznak meg, a sóher - vagy csak simán magányosabb? - férfiak viszont alig hatot.
Rétvári Bence államtitkár férfi, nem meglepő hát, hogy hat ajándékcsomagot tart a kezében a fenti, pusztán illusztrációul szolgáló képen, mely az MTI-fotós Koszticsák Szilárd munkája.
Nemzetünk koránkelő ifjai idén nagyon rákapcsoltak a karácsonyi készülődésre. 26 százalékuk már novemberben vagy azelőtt nekilátott az ajándékvásárlásnak, szemben a korábbi évekkel, amikor a november előtti vásárolni kezdők aránya alig több, mint 10 százalékos volt. A korai ajándékvásárlás persze, hogy leginkább a nőkre jellemző. És a 26-29 évesekre, valamint a nyugat-magyarországi térségben élőkre. A legtöbben (35 százalék) azonban még mindig december elejére hagyja az ajándékok beszerzését, az utolsó pillanatban, a karácsony előtti napokban, 14 százalék bonyolítja le a vásárlást. Mi a helyzet az összes korosztállyal? A fővárosban élők, az idősebbek és a nők akár már két-három hónappal korábban is szívesen elkezdenek készülődni, és a legtöbben (85%) nagy figyelmet fordítanak az ajándékok kiválasztására. Bezzeg a férfiak megint megerősítik a prekoncepciókat: ők jellemzően az utolsó hétre hagyják az ajándékvásárlást, és többen ki se találják előre, mit akarnak venni, helyette spontán ráböknek valamire valamelyik áruházban.
A BB kutatása kitért mások mellett a karácsonyfa-vásárlásra is, a K&H-é azonban nem, így innen már el kell engendünk a fiatalok kezét, és csakis az összmagyar adatokkal tudunk dolgozni. Így hát minden korosztályt egybevéve tízből hatan terveznek idén karácsonyfát vásárolni, amire a válaszadók nagyjából fele négy-nyolcezer forint közötti összeget szán. Vágott vagy gyökeres igazi fát kilencszer annyian (55%) választanak, mint műfenyőt (6%), azonban a lakosság közel egyharmada (27%) már meglévő műfenyőjét fogja feldíszíteni az ünnepekre.
Még valami. A Központi Statisztikai Hivatal kiadott egy ábrát, ami azt mutatja, hogy átlagosan mennyit költöttek a háztartások tavaly karácsonykor a nagy slágerekre: halra, könyvre, szeszre és játékra. Ennyit:
mfor.hu
