A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (AHK) 2005 és 2007 között végzett átfogó kutatást annak érdekében, hogy pontos munkaerő-piaci helyzetképet alkothasson a régióról. Meglepő: az erősödő piacgazdasági tendenciájáról híres Szlovákia átszámítva 114.363 forintos átlagbérrel a lista utolsó helyezettjei között szerepel.
Éles munkabérszakadék a régió országai között
Az AHK kutatásából kiderült, hogy az elmúlt három év összesített adatait tekintve Románia stabilan tartja utolsó helyét a munkabér-ranglistán. A havi jövedelem a román munkavállalók körében 35.566 forint volt 2005-ben, és 2007-ben is csupán 52.338 forintot kerestek az ottani dolgozók.
Az első helyen - az elmúlt három évhez hasonlóan - Szlovénia végzett: míg ott 2005-ben is már 292.206 forintos átlag jövedelemszintet mértek, addig 2007-ben 318 ezer forintnál is többet tett ki az átlagos munkabér.
A jövedelem-ranglista legjobb második és harmadik helyezettje tavaly Horvátország, illetve Csehország lett, őket követi Lengyelország. Magyarország a régiós lista hatodik helyén szerepel a havi munkajövedelem 2007-es összesítésében, megelőzve ezzel Szlovákiát.
Nem elhanyagolható tény ugyanakkor, hogy a havi jövedelem-összehasonlításban Szlovákia a 2005-2007-es alapidőszakban 37 ezer forintos bérnövekményt produkált, míg Magyarországnál ugyanez a növekedési szint alig éri el a 21 ezer forintot.
Alig kétszer keresünk többet a minimálbérnél
A felmérés arra is rámutatott, hogy nincsenek túl nagy eltérések az országok összehasonlításában az átlagos munkabér és a minimálbér százalékos arányát tekintve. E szempontból a régióban - a 2006-os adatokat tekintve - Bulgáriában volt a legkisebb különbség a minimális juttatások és az átlagbérek között. Ott az átlagbér közel ötven százalékát tette ki a minimálbér összege.
A régió többi országában alapvetően 33-39 százalékos arányt figyeltek meg a két jövedelemszint arányát vizsgálva. Magyarországon az átlagos munkabér 39,6 százalékát tette ki a minimálbér értéke.
A felmérés rámutatott arra is, hogy a magyar szektor a ranglista középső helyéről a következő években hátrébb csúszhat. Az adatok szerint míg 2002-2003-ban 18, illetve 12 százalékos bérjavulást mértek a magyar munkaerőpiacon, addig 2004-től kezdve ez alig éri el a nyolc százalékot, és évről évre csökken. A szakemberek prognosztizációja szerint erőteljesebb piacszabályozás hiányában a jövőben maximum 5-8 százalékos emelkedéssel számolhatunk.
Garai Katalin
