Czomba Sándor közölte: szerdán megkezdődtek a jövő évi bértárgyalások a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek a részvételével, ahol a fő téma a minimálbér volt. Hozzátette: a szakszervezetek azt szeretnék, hogy a minimálbér minél előbb elérje a létminimum szintjét. A kettő között most elég jelentős különbség van - jegyezte meg.
Megállapodtak abban, mondta, hogy teljesítménynövekedés nélkül béreket emelni továbbra sem célszerű. Mindenki szeretné, hogy reálértékű keresetnövekedés legyen 2015-ben is, mert szükség van rá - hangsúlyozta az államtitkár.
Czomba Sándor felhívta a figyelmet, hogy nagyjából 250 ezer embert foglalkoztatnak Magyarországon minimálbéren és mintegy 500-550 ezer embert pedig garantált bérminimumon. Ebből a szempontból fontosabb a garantált bérminimum - jegyezte meg.
Megállapodtak abban is, hogy a következő időszakban is tartsák azt a különbséget, ami most van a minimálbér és a garantált bérminimum között - jelezte.
A bérajánlásról szólva az államtitkár elmondta: a munkavállalói oldalról azt kérték, hogy a minimálbérrel együtt tárgyalják a bérajánlás ügyét is. A tárgyalások a jövő héten folytatódnak - tette hozzá.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) megszűnésével kapcsolatban az államtitkár elmondta: a hivatal valóban megszűnik, de a fontos feladatok élnek tovább, minden munkaerő-piaci szempontból fontos területet le tudnak fedni továbbra is. Hozzátette: korábban már jelezték, hogy az NMH eddigi formájában nem működik tovább. Kiválik belőle a szakképzéssel és felnőttképzéssel foglalkozó rész, és az, amelyik a munkaügyi és munkabiztonsági felügyelőség koordinálása - mondta.
A hivatalnak a munkaügyi szervezettel, a járási, megyei munkaügyi központok tevékenységének koordinálásával foglalkozó részéből a továbbra is szükséges feladatokat végző egységek beolvadnak a NGM-be, a közfoglalkoztatással kapcsolatos teljes tevékenység átkerült a Belügyminisztériumba - tette hozzá az államtitkár.
MTI
