4p

Az adatok alapján úgy tűnik, hogy az elmúlt időszak legjobban a szociális ellátásban dolgozókat sújtotta, mivel drasztikusan csökkent a nettó keresetünk 2010 és 2013 novembere között.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb statisztikájának segítségével megpróbáltuk felmérni, hogy mely ágazatban dolgozókat viselhették meg legkevésbé az elmúlt időszak munkaerőpiaci viszontagságai. Ezúttal a legegyszerűbb mércét, a három évvel ezelőtti állapothoz történő viszonyítást választottuk, mely szerintünk a legjobban szemlélteti a bekövetkezett változásokat.

Voltak igen szép gyarapodások

Nemzetgazdasági szinten a tavaly novemberi 162,5 forintos átlagos hazavitt összeg 17,8 százalékkal haladja meg a 2010 azonos havi adatát. Ez egyben azt is jelenti, hogy mivel 11,7 százalékosra tehető a vizsgált időszak pénzromlási üteme, reálszinten is többet ér az átlagfizetése. A magasabb fizetésekkel jellemezhető versenyszférában 21,4, a közszférában pedig 10,2 százalékkal vihettek haza többet a dolgozók tavaly novemberben mint 2010-ben. Ahogy az látható, a közszférában bekövetkezett növekedés elmarad az infláció mértékétől, ez azonban inkább összetétel-hatásnak köszönhető, mivel a megnövekedett közmunka a bérek átlagát lehúzza.

Érdekesebb azonban a fizetések ágazatok szerinti lebontása. A legnagyobb mértékben a bányászat, kőfejtés területén növekedtek a hazavitt összegek a vizsgált időszak alatt. A 2013 novemberi 216 869 forint ugyanis 36 százalékkal haladja meg a három évvel korábbi szintet, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén dolgozók 335 472 forintos fizetése pedig 35 százalékos gyarapodás eredménye. Szintén majdnem 30 százalékos volt a nettó bér növekedésének mértéke az információ, kommunikáció ágazatában dolgozók esetében is.

Meglepő: van, ahol kevesebbet keresnek, mint 2010-ben

Amellett ugyanis, hogy voltak kiemelkedő bérnövekedések is, találtunk olyan területet is, ahol bizony kevesebbet visznek haza az alkalmazottak, mint 2010 év végén tették. A humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazatban dolgozók átlagos 93 930 forintos nettó fizetése ugyanis 7,1 százalékkal kevesebb a 2010-esnél, amikor is 101 078 forinttal gyarapíthatták a családi költségvetést. Mivel a terül két nagyobb részre bomlik, melyekre szintén közöl adatot a KSH, ki is derül, hogy ez a csökkenés a szociális ellátás területén dolgozók bércsökkenéséből fakad. Itt ugyanis "mindössze" 67 742 forint a nettó fizetés, ami 18,6 százalékkal kevesebb a 2010 novemberinél. Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy tavaly a minimálbér után 64 190 forintot kaptak kézhez az érintettek, vagyis a szóban forgó ágazatban dolgozók bére alig haladta meg a minimálbért.

Nem is csoda hát, hogy az ezen a területen dolgozók mielőbbi egyeztetést sürgettek a kormánnyal (a szociális életpályamodellről egyébként hamarosan elkezdődhetnek a tárgyalások), és a szakszervezetek az egészségügyi bérrendezés szociális ellátásra történő kiterjesztését szerették volna elérni korábban.

Ezzel szemben egyébként a humán-egészségügy területén jobb volt a helyzet, hiszen az átlagos 145 142 forintos nettó fizetés 19 százalékkal több a 2010-esnél.

Van trükk?

Mivel ismerjük a statisztika lélektanát, így érdemesebb kicsit jobban a számok mögé nézni. Az átlagos nettó fizetés ugyanis nemcsak a tényleges béremelésnek köszönhetően növekedhet, de segítheti a jobb statisztikát az is, ha a területen létszámcsökkenés következtében az alacsonyabb béren foglalkoztatottak bocsátják el, és vica versa. 

Ennek megfelelően a bércsökkenést "elszenvedő" szociális ellátás ágazatban a 3 évvel ezelőttinél majdnem 20 százalékkal alacsonyabb nettó bér mellett  55 százalékkal lett több az alkalmazottak száma. Míg 2010 novemberében közel 150 ezren dolgoztak a területen, 2013 tizenegyedik hónapjában 233 volt ez a szám. A létszámváltozás ebben az esetben statisztikailag akkor húzhatja le ilyen mértékben a nettó béreket, ha főként alacsonyabb bérért alkalmazott dolgozók kerültek az ágazatba.

A bérek változási rangsorának másik végén a bányászat, kőfejtés áll, ahol az alkalmazotti létszámot tekintve 9,4 százalékos csökkenés következett be. Vagyis az átlagos nettó növekedésében statisztikailag segítségre lehetett az alacsonyabb bérű dolgozók leépítése is. És nagymértékben akár ugyanennek a folyamatnak köszönhető az amúgy rezsicsökkentéssel leginkább sújtott villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén dolgozók 35 százalékos átlagos bérnövekedése is.

Egy területre még kitérnénk a cikkünk végén, mégpedig a már korábban is említett információ, kommunikációra, mivel itt a közel 30 százalékos nettó növekedés 7,7 százalékkal több alkalmazott mellett valósult meg. Ez növekvő munkaerőigényre utal, az új alkalmazottakat pedig a korábbi átlagnál magasabb bérért veszik fel a cégek.

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!