5p

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel pénteken aláírta a jövő évi bérekről szóló megállapodást.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke az aláírás előtt emlékeztetett arra, hogy a december elején született megállapodás szerint 2014-ben a minimálbér 3,6 százalékkal 101 500, a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) 3,5 százalékkal 118 ezer forintra emelkedik, és a jövő évi bértárgyalásokra 3,5 százalékos emelést javasolnak a szociális partnerek.

Varga Mihály kiemelte: 2014-ben a minimálbér összege először haladja meg a 100 ezer forintot és figyelembe véve a jövő évre várt 2,4 százalékos inflációt, ez az emelés további reálbér-növekedést jelent. A kormány továbbra is tartja magát a parlament által elfogadott 2014-es makrogazdasági célokhoz, mutatókhoz, így továbbra is 2,4 százalékos éves átlagos inflációval számol 2014-re - fűzte hozzá a miniszter.

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke szerint olyan megállapodás született, amely segít a munkahelyek megőrzésében és újak létrehozásában.

Palkovics Imre szerint korrekt, tisztességes megállapodás született. Kifejtette, a munkavállalói oldal célja az volt, hogy a minimálbér vásárlóértéke próbálja megközelíteni a létminimum összegét. A 2014-re vonatkozó megállapodással fontos lépés történt ebbe az irányba, bár még mindig csak a létminimum 73 százalékát éri el ez az összeg.

A minimálbér vásárlóértéke nagyban függött az inflációtól, és a létminimumhoz való közelítésben a rezsicsökkentés is segített. Az elnök szerint a szakmunkás bérminimumnál is méltányos emelés történt.

A bérajánlással kapcsolatban kifejtette: a minimálbérrel és a garantált bérminimummal szemben ez az elem nem kötelező, de a gazdaság szereplői a versenyszférában a bértárgyalásokat ennek figyelembe vételével folytathatják le. Palkovics Imre hozzáfűzte: a munkavállalói oldal ennél magasabb bérajánlást  szeretett volna elérni a jövő évi növekedési kilátásokat is figyelembe véve, de ez az inflációhoz képest 1,1 százalékos reálkereset-növekedést jelent, és a munkavállalói oldal bízik abban, hogy még magasabb lesz az emelkedés.

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke kiemelte: fontosnak tartják, hogy működik a háromoldalú egyeztetés a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), amelynek keretei között a nemzetgazdaságon belül a versenyszférát, ezen belül pedig a munkaadókat és a munkavállalókat érintő legfontosabb kérdésekről folyamatosan tudnak egyeztetni és megállapodásokat kötni.

A munkáltatói szempontokról szólva elmondta: figyelembe kellett venni a gazdasági teljesítőképességet, és csak olyan béremelést lehetett elvállalni, amely miatt nem mennek tönkre vállalkozások, és nem szűnnek meg munkahelyek.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a pénteken aláírt megállapodás olyan tárgyalássorozat végére tesz pontot, amelyet végig a konstruktív hozzáállás, a kölcsönös megállapodásra való törekvés jellemzett, amiért a kormány köszönetet mond mindkét oldal tárgyalópartnereinek.

A minimálbér emeléséről szóló megállapodás mögött az a közmegegyezés húzódik, miszerint Magyarország jövője csak a munkára építhető. A sikeres egyezség azon alapult, hogy a felek ragaszkodtak a korábban meghirdetett célokhoz, nevezetesen ahhoz, hogy az emelés ne vezessen munkahelyek megszűnéséhez és vegyék figyelembe a vállalkozások jövedelemtermelő képességét.

A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: Magyarország gazdasági növekedésének záloga a foglalkoztatás növekedése. Az OECD tagállamai közül 2010 és 2013 között Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben - 38 százalékkal - a bruttó minimálbérek.

Varga Mihály kiemelte: 21 éve nem volt ilyen magas a foglalkoztatás az országban, a kormányváltáshoz képest 235 ezerrel dolgoznak többen - ebből 100 ezren a versenyszférában helyezkedtek el -, a foglalkoztatottak száma megközelíti a 4 milliót, a munkanélküliségi ráta pedig az európai uniós átlag, 10 százalék alá csökkent.

A miniszter kitért arra is, hogy 2010 óta összesen 7 százalékkal emelkedtek a reálbérek Magyarországon az alacsony inflációnak és a családi kedvezményeknek is köszönhetően, ezenkívül az előző kormányok mulasztását pótolva a kormány emelte az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bérét is. Csak októberben több mint 6 százalékkal nőtt a bérek reálértéke, ezzel sorozatban tizedik hónapja tart a bérek vásárlóértékének emelkedése, ez pedig tovább segíti a lakossági fogyasztás növekedését.

Varga Mihály elmondta: nem lehet megfeledkezni a munkaerő-piacon legnehezebb helyzetben lévőkről sem, nekik segít a Munkahelyvédelmi akcióterv, amelynek keretében több mint 740 ezer pályakezdő, 55 év feletti, képzetlen, és gyesről visszatérő munkahelyének megőrzését tudták elősegíteni. Hozzáfűzte: az új munka törvénykönyve (Mt.) is azt a célt szolgálja, hogy Magyarországon munka alapú társadalom jöjjön létre, mert ez biztosítja a gazdaság erősödését. Az Mt. a munkavállalói biztonság megtartása mellett a rugalmas szabályozással ösztönzi a munkaadókat új munkahelyek létrehozására - mondta el a miniszter.

A megállapodást Zs. Szőke Zoltán mellett munkaadói oldalról Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára és Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke látta el kézjegyével, míg szakszervezeti oldalról Palkovics Imrén kívül Pataky Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, és Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke írta alá.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!