Mennyivel keresnek többet a magyar férfiak a nőknél?


A nemek közötti fizetési különbség, vagy más néven bérszakadék jelentős mérőszáma lett a nemek közötti egyenlőtlenség számszerű jelzésének, valamint a nemek közötti esélyegyenlőség előmozdítására tett erőfeszítések hatásának. A mérőszám a férfiak és nők közötti bérszakadékot mutatja meg, többféle számítási módszer szerint, és mértéke jelzi a nők érvényesülési lehetőségeit a munkaerőpiacon.

Az OECD adatai szerint Magyarországon a férfiak jövedelemelőnye kisebb megszakításokkal, de viszonylag dinamikusan nőtt a nők fizetésének a kárára a 2004-es európai uniós csatlakozás óta. Ez a jövedelemkülönbség 2012-re csúcsosodott ki, a válság magyarországi begyűrűződése mélypontjának a hatására. Általánosan elmondható, hogy a gazdasági és pénzügyi válságoknak első körben a nők (és az idősebb munkavállalók) alkalmazása látja a kárát, és ennek következményeként a jövedelemhátrány növekedése is tetten érhető a férfi munkavállalókhoz képest.

A legfrissebb OECD adatok szerint a 2013-as 8,7 százalékos nemek közötti bérszakadékhoz képest csökkent a 2014-es, amikor is 3,77 százalékos különbség volt a férfiak és a nők fizetésének mediánértéke között. Az OECD átlaghoz és a nyugat-európai országokban megfigyelhető bérkülönbségekhez képest Magyarország viszonylag jól áll, de ebben jelentős szerepe van az országban tapasztalható alacsony átlagfizetéseknek is.

Érdekes még megnézni, hogy hogyan alakult a bérszakadék hazánkban a visegrádi régióba tartozó országok összehasonlító keresztmetszetében, akikkel egyszerre csatlakoztunk az Európai Unióhoz 2004-ben.

Az OECD adatait tekintve a visegrádi négyek közül (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) hazánkban a legalacsonyabb a férfiak bérelőnye a nők fizetéséhez képest. Ezt a nemek közötti egyenlőség szempontjából kedvezőnek tűnő bérkülönbséget többek között a visegrádi régió országaihoz képest a nálunk tapasztalható alacsony bérek magyarázzák.

Mit mutat az OECD és mit az Eurostat?

Az OECD a matematikai középértékben mért különbségét hasonlítja össze a férfiak fizetésének medián értékével, legtöbbször a főállásúak között. A mediánnal, vagy más néven matematikai középértékkel történő összehasonlítás, az átlagértéknél reálisabban jellemzi a férfiak és nők közötti fizetésbeli eloszlásokat. Az átlagfizetések nagyságát néhány magasabb fizetés erősen megdobhatja, ezzel szemben a medián a valós középértéket mutatja, ugyanis ennek az értékénél a férfiak és nők pontosan fele keres többet, a másik fele pedig kevesebbet.

Az Európai Unió hivatalos adatai az Eurostat statisztikai adatain alapulnak, ahol az átlagos óránkénti bruttó keresetét hasonlítják össze a nemek között kiigazítatlan formában. Mivel nincs tudományos konszenzus az OECD és az Eurostat használatáról, ezért bármelyik formában számított indikátor helyesnek bizonyul a nemek közötti bérszakadék mérésére. Ebben a cikkben mindkettő mérőszám fel lesz tüntetve, mert számos uniós ország nem tagja az OECD-nek, így őket hazánkkal csak az Eurostat adatok alapján lehet majd összehasonlítani.

Az Eurostat 2014-es statisztikái szerint ugyanis Magyarországon van a legalacsonyabb euróban számított éves nettó bér (Magyarországon 6384, Lengyelországban 7613, Szlovákiában 7977, Csehországban pedig 8710). Ez tehát nem az jelenti, hogy ne lennének átlagosan így is jelentős különbségek a nemek közötti fizetésekben, hanem azt, hogy átlagosan mindenki rosszabbul keres, így a bérszakadék kevésbé kiugró.

Az európai uniós országok összehasonlításában a nemek közötti bérszakadék kiigazítatlan uniós átlaga 16,4 százalék volt 2013-ban a 2014-es jelentés szerint az Unió akkori 27 tagállamát nézve, míg ugyanez a 2013-as érték a jelenlegi 28 tagállamra nézve 16,3 százalék.

Hazánkban ez 2012-ben 20,1, 2013-ban 18,4 százalékos volt, így némileg mérsékelődött az elmúlt időszakban az uniós átlaghoz képesti különbségünk. 2006 óta dinamikusan nyílt szét az olló a férfiak és a nők fizetése között egészen 2012-ig, majd 2013-ban csökkent 1,7 százalékponttal.

Bérkalkulátor 2016

Ismerje meg a 2016-os szabályokat!
Mennyit kaphat kézhez a bruttó bérből, mibe kerül a munkavállaló fizetésemelése?
Számoljon velünk, mennyi lesz a bére jövőre!

Ebben a csökkenésben a korábban már említett gazdasági válság szerepe húzható alá erőteljesen. A gazdasági recesszióban a fizetések szintjén a nem rendszeres juttatások (prémiumok, költségtérítés) estek vissza a legnagyobb arányban (amik elemzések szerint a férfiak juttatásait jellemzik a leginkább), így a fizetési egyenlőtlenségek mértékének mérséklődéséhez hozzájárult ez a faktor is a munkahelyi leépítések hatásai mellett.

Nézzük meg közelebbről a magyar nemek közötti fizetési arányokat is. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatbázisa szerint amennyiben a teljes keresetét hasonlítjuk össze a nőknek és a férfiaknak havi lebontásban, forintban számolva és egy főre viszonyítva, akkor a

2005 és 2014 közötti rendelkezésre álló statisztikák alapján a férfiak átlagosan 13, 8 százalékkal keresnek többet, mint a nők.

Ez egy nagyon nyers, kiigazítatlan átlag a teljes kereset esetében, de jól mutatja a bérszakadék tendenciáit Magyarországon.

mfor.hu


Olvasta már?



hirdetés
Hihetetlen vágta volt az amerikai tőzsdéken? Mi jön majd ezután!Hihetetlen vágta volt az amerikai tőzsdéken? Mi jön majd ezután!

Az amerikai piacok csütörtökön az ősz legnagyobb esésével kezdett, de a zárásra mind a Dow, mind az S&P 500 rekordszinten zárt. Csütörtökön éjszaka újabb pozitívum derült ki, ami komoly lökést adhat a tőzsdéknek.

.
hirdetés
elrejt
 
.