Múlt héten több kormányzati nyilatkozatban is elhangzott, hogy a jövő évi költségvetést 1 százalék alatti inflációval tervezik, ami egyben azt is jelenti, hogy a kormány ilyen mértékű fogyasztói árindexet vár 2017-re.
szerk.: Varga Mihály a Világgazdaságnak adott interjújában kijelentette: 0,9 százalékos nyugdíjemelést terveznek jövőre.
Mivel a nyugdíjak és a fogyasztói árak átlagos emelése között szoros kapcsolat van, ezzel a mondattal a politikusok a nyugdíjemelés várható mértékére is utaltak. A törvény értelmében ugyanis minden évben a várható infláció mértékével (ez az az érték, amit a költségvetés tervezése során is használnak) emelik a nyugdíjak mértékét.
Ha pedig a jövő évi infláció a kormányzati várakozások szerint nem éri el az 1 százalékot sem, akkor az évezred legalacsonyabb emelésében részesülhetnek a nyugdíjasok. 1999 óta ugyanis még egyszer nem volt 1 százaléknál kisebb emelés, az eddigi legalacsonyabb az idei évben történt meg, 1,6 százalék.
Persze, az, hogy az egész év vonatkozásában mekkora lesz a tényleges nyugdíjemelés mértéke, majd csak az adott év végén derülhet ki. A törvény értelmében ugyanis, ha a novemberbi felülvizsgálat alapján a tényleges infláció meghaladja a januári emelést, kiegészítő jelleggel visszamenőlegesen plusz emelést hajtanak végre. Ilyenre azonban 2012 óta nem volt példa, hiszen a kormány rendre nagyobb mértékű árindexet várt, mint amekkora a tényleges volt. Hasonló helyzet alakulhat ki idén is, hiszen például a jegybank már csak 0,3 százalékos inflációt prognosztizál, miközben a kormány 1,6 százalékos emelést hajtott végre.
Ennek eredményeként 2010-hez képest tavaly a nyugdíjak már 6,8 százalékkal értek többet. A tényleges inflációnál nagyobb mértékű emeléssel ugyanis nemcsak a törvényi előirányzatnak felel meg a kormány, miszerint megőrzi a nyugdíjak reálértékét, de túlteljesítve azt, értéket is növelt.
Székely Sarolta
mfor.hu
