Kedvezőbb adózási feltételekkel adhatnak béren kívüli juttatást jövőre a munkáltatók a dolgozóknak, hangzott el az ÖPOSZ sajtóbeszélgetésén. Mint Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke hangsúlyozta, az egy évvel korábbi romló feltételek után jövőre ismét csökkennek a terhek. A béren kívüli juttatásként is adható pénztári befizetéseknél az idei 43,66 százalékkal szemben jövőre 40,71 százalék lesz az adóteher. Ez már csak azért is fontos, mert az ÖPOSZ felmérése szerint a munkáltatók a cafetéria juttatások esetén komolyan figyelembe veszik az adókörnyezetet, 30 százalékos súllyal esik ugyanis latba.
A szervezet megbízásából készített felmérés szerint a vállatok harmada maximum 200 ezer forintos cafetéria kerettel dolgozik, ugyanakkor ebbe az összegbe a legkedvezőbb adózási feltételekkel adható elemek szoktak kerülni, így a pénztári szolgáltatásokat ilyen támogatásnál nagyon ritkán veszik igénybe. Ugyanakkor az esetek 46 százalékában adnak 200-450 ezer forint közötti összeget, ebben a sávban pedig igen kedvelt a pénztári szolgáltatások igénybe vétele. Noha a felmérésből nem derül ki, hogy a kkv-k vagy a multik adnak nagyobb összeget, ám ezt egy másik kérdésre adott válaszokból sejteni lehet.
A munkáltatók 61 százaléka szerint van jelentős megtartó szerepe a cafetériának. A megkérdezett multinacionális, és nagy szervezetek szerint ugyanakkor 74 százalékos arányban vélték úgy, hogy a pénztári juttatások segítenek a lojalitás erősítésében. Ezzel szemben a kkv-k esetében ez az arány jóval kisebb, 55 százalékos.
Az ÖPOSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatalok hiányoznak a nyugdíjpénztárakból, pedig 35 év alatt a munkáltatói hozzájárulás jelentősebb, míg az idősebbeket vizsgálva, azt láthatjuk, hogy egyre többet próbálnak félretenni. Az adatokat vizsgálva az látható, hogy hiába azonos a férfiak és nők aránya, a férfiak felhalmozása 24 százalékkal magasabb. Ez valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a férfiak átlagos jövedelme magasabb.
Az ÖPOSZ felméréséből az is kiderült, hogy a munkáltatók többsége nyitott lenne egy új ösztönző bevezetésére. A szervezet javaslata arról szólna, hogy a munkáltatók és a munkavállalók együttműködésen át teszi lehetővé a pénztárakon keresztül a kedvezményes öngondoskodást. A vállalatok 60 százaléka szívesen bevezetne olyan konstrukciót, amikor az együttes befizetésre lehetne adójóváírást kapni. Dr. Kravalik Gábor szerint amennyiben az ÖPOSZ javaslata életbe lép, a pénztári tagsághoz adott munkáltatói támogatások még jobban felértékelődnek, és a mostaninál sokkal több munkavállaló kezdhetné az öngondoskodást a pénztári megoldásokon keresztül, amelyek az egyik legjobb alternatívát nyújtják ezen a piacon.
Az elmúlt 15 évben 1000 milliárd forintot fizettek ki a nyugdíjpénztárak, ez megközelíti azt az összeget - 1300 milliárd - amely most a pénztárakban van. 2012 után a kivétel számottevően visszaesett, ami Dr. Kravalik Gábor szerint azt jelentheti, hogy a növekvő életszínvonal miatt hosszú távú befektetésként tekintenek rá. Az adatok szerint a tagok többsége egyösszegű kifizetést kér, noha évről-éve növekszik a járadék kifizetést kérők száma.
A sajtóbeszélgetésen idézték a Századvég korábbi felmérését, amely szerint 2030 után a mostaninál sokkal nagyobb lesz az életszínvonal esés nyugdíjba vonuláskor. Amennyiben valaki fiatalon elkezd takarékoskodni, akkor ez áthidalható. Ehhez a visszavonuláskor 17-18 millió forintos felhalmozás szükséges. Amennyiben valaki napi 2-300 forintot tesz félre 25 éves korától, akkor is 5 millió forint feletti összeg halmozható fel. Ha valaki 45 évesen kezdi meg, és havi 10 ezer forintot tesz félre, akkor 3 millió alatt lesz a felhalmozott összeg. Igaz, ez az összeg is 13 százalékkal tudja idős korban a havi jövedelmet. Az eddigi legnagyobb kifizetés 2016-ban 62 millió forint volt, ami jócskán meghaladja az átlagos 2,5-3 milliós szintet. Ugyanakkor ennek az összegnek az egészét nem szokták kérni, sokan hagyják bent a felhalmozott összeget, az átlagos kifizetés összege 1,5 millió forint volt.
mfor.hu
