Egyre több gyermekes nő menne külföldre dolgozni


Szívesen mennének külföldi kiküldetésre a női munkavállalók is, de a munkaadók nem kínálnak megfelelő lehetőségeket.

A nemzetközi nőnap (március 8.) apropóján a PwC 40 ország mintegy 4000 munkavállalójával készített felmérést arról, hogy mik a tapasztalataik, illetve milyen ambícióik vannak a külföldi mobilitással kapcsolatban. A kutatásban megkérdezett nők 64 százaléka találja vonzóbbnak azokat a munkahelyeket, ahol lehetőség nyílik külföldi kiküldetésre is. Elmondták azt is, hogy bár ambícióik vannak, mégis esélytelenebbnek tartják magukat férfi kollégáikkal szemben, hogy elnyerjék ezeket a kiküldetési lehetőségeket, ráadásul a munkaadók által kínált lehetőségek sincsenek összhangban az igényeikkel.

Érdekes az esélyegyenlőség érzékelésének különbsége is a nemek között. A tanulmány szerint ugyanis a nők 19 százalékkal kisebb arányban gondolják azt férfi kollégáikhoz képest, hogy ugyanolyan lehetőségük van a nemzetközi mobilitásra a jelenlegi munkaadójuknál, mint a férfiaknak. A mobilitásért felelős vezetőknek csupán 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a mobilitási és diverzitási stratégiájuk össze van hangolva, tehát igyekeznek egyenlő esélyeket biztosítani mindkét nemnek.

A külföldi mobilitás egyúttal a vezetőképzésben is fontos az utánpótlás szempontjából, így nagyon nem mindegy, hogy mennyire tudnak ezekben a programokban nők is részt venni. A meginterjúvoltak szerint a munkaadóknak mindösszesen 22 százaléka tesz csak lépéseket azért, hogy ösztönözze is a női munkavállalók mobilitását, s így hosszútávon az előmenetelüket is a vezetői pozíciókba. A külföldi kiküldetésre ösztönző cégeket a munkavállalók is szívesebben választják, illetve maradnak hozzájuk lojálisak később.

CSED, GYES, GYED kalkulátor

Számítsa ki, hogy mennyi CSED, GYED, illetve GYED-re jogosult!
CSED, GYES, GYED kalkulátor

Az idei tanulmány hangsúlyozza, hogy sosem látott méreteket öltött a nők mobilitási hajlandósága, de ezekkel a számokkal messze nincsenek összhangban a valóságos lehetőségek és munkaadói erőfeszítések. A globális mobilitásért felelős cégvezetőknek ugyanis több mint fele (57 százaléka) nyilatkozta azt, hogy cégük női munkavállalói jelentősen alulreprezentáltak a vállalati mobilitási programokban.

Nem meglepőek az idei számok, ugyanis sok hasonlóságot mutatnak a PwC tavalyi kutatásának eredményeivel is. Akkor ugyanis az ezredfordulós nemzedék női tagjainak nagyon magas, mintegy 71 százaléka mondta azt, hogy szeretne karrierje bizonyos szakaszában külföldön is dolgozni.

A kutatás eredménye alapján megdőlni látszik az a sztereotípia, hogy a gyermekes nők nem szeretnének külföldi kiküldetésre menni vagy máshová elköltözni. A PwC felmérésének előfeltevése szerint ugyanis a mobilitás veszélyeztetné a nők párjának magasabb jövedelmét, ami miatt azok kevésbé motiváltak abban, hogy éljenek az ez irányú lehetőségekkel.  A kutatási eredmények azt mutatják azonban, hogy a nemzetközi kiküldetésbe vágyó női válaszadóknak a 41 százaléka volt gyermekes szülő, míg a férfi munkavállalók esetében ugyanennek az aránya 40 százalékos. 

A nemek közötti egyenletesebb megoszlást biztosító mobilitási programoknak figyelembe kellene venniük a felmérés eredményét is, ami szerint a nemzetközi kiküldetések tervezésekor a nők előtt álló négy nagyon gyakori visszatartó erő van. Ezen akadályok közül a többség a külföldi munkavégzés utáni hazatéréssel kapcsolatos. 

A válaszadók 44 százaléka által az első helyen említett leggyakoribb aggály és bizonytalanság, hogy a hazatérést követően mi lesz majd a feladatkörük. Fontos visszatartó faktorként szerepel még a női válaszadók 80 százalékánál, hogy a kiküldetési csomagok nem biztosítanak elegendő rugalmasságot és választási lehetőséget kínálnának. 

A mobilitást általánosan gátló, további kihívást jelentő területek még a felmérésben megkérdezettek válaszai alapján, hogy számukra (74 százalék) a legoptimálisabb időszak a munkaviszony első hat éve lenne, ugyanakkor a cégek egyharmada nem tesz elérhetővé korai mobilitási lehetőségeket.

Ezen túl a nők közel kétharmada szeretne nagyobb transzparenciát, konkrétabban azt, hogy ha a jelenlegi munkahelyén a külföldi mobilitási lehetőségek jóval átláthatóbbak lennének.

Másik akadályozó tényező a megkérdezett nők közel felének egyöntetű válasza alapján, hogy kevés olyan női példakép van vállalatuknál, akik elegendő sikeres nemzetközi kiküldetési tapasztalattal rendelkeznek, s akikhez így kérdéseikkel fordulni tudnának.

Betegszabadság és Táppénz kalkulátor

Mennyi táppénz jár, ha beteg lesz?
Tudjon meg többet a betegszabadságról és a táppénz szabályairól!
Számoljon velünk, milyen összegre számíthat betegszabadságból és táppénzből?

További visszatartó okként jelölték még meg a munkavállalók, hogy az általuk preferált kiküldetési célpontok igen gyakran nem esnek egybe a vállalatok által felajánlott lehetőségekkel. A válaszadó nők közel fele, míg a férfiak több mint egyharmada például sosem települne át a Közel-Keletre. Hasonlóak az arányok az Afrikába történő mobilitást illetően is, itt a nők 43 százaléka és a férfiak 39 százaléka mondta azt, hogy nem mennének külföldi kiküldetésre oda.

A PwC idén március 7-én tette közzé a negyedik Women in Work (a nők és a munka világa) indexét. Az index 33 OECD-országot rangsorol öt mutató szerint, amelyek a nők gazdasági szerepének erősödését és a nemek közötti egyenlőség megvalósulásának mértékét mérik az adott országban. Az indikátorok közé tartozik a nők és a férfiak keresetének egyenlősége; a nők munkaerőpiaci részvétele abszolút értelemben és relatíve a férfiakhoz képest; a női munkanélküliségi ráta; valamint a nők teljes munkaidős foglalkoztatásának aránya.

Az index idei eredménye szerint Magyarország érte el a legjelentősebb évenkénti javulást a vizsgált országok közül, ugyanis a 24.-ről a 19. helyre ugrott a tavalyi évhez képest.  Ez a kedvező pozíció a nemek közötti bérszakadék jelentős csökkentésének, a nők munkaerőpiaci részvétele javulásának, valamint a munkanélküliségi ráta csökkenésének köszönhető a jelentés szerint.

Fontos azonban beszélni azokról a hazai folyamatokról is, amikről korábbi cikkünkben is írtunk. Összetett okai vannak ugyanis annak, hogy Magyarország a vizsgált országok idei összesített listáját tekintve ilyen előkelő helyen szerepel. A nemek közötti bérkülönbségek csökkenésében többek között jelentős szerepe van a hazánkban tapasztalható átlagosan alacsony béreknek, a gazdasági és pénzügyi világválság hatására a férfiak nőkhöz képesti relatív rosszabb munkaerőpiaci helyzetbe való kerülésének, továbbá a hazai munkaerő külföldi országokba történő áramlásának és a közmunkaprogram átmeneti munkát biztosító intézményének, amik mind hatással vannak a statisztikára, de egyben torzítják is azt.

Lehotai Orsolya

mfor.hu 





Primalak

Folyamatosan keresünk több éves tapasztalattal rendelkező ingatlan tanácsadó munkatársakat!

Ha úgy szeretnél együtt dolgozni az ingatlanpiacon közel 15 éve sikeres vezető kollégáinkkal, hogy közben a jutalék jelentős része is Nálad marad, fényképes önéletrajzzal jelentkezz a iroda@primalak.hu e-mail címen, vagy lépj kapcsolatba velünk telefonon, a 06-70-340-84-06-es számon!

hirdetés
Célunk, hogy ne csak finanszírozó partnerként gondoljanak ránk (X)
.
hirdetés
elrejt
 
.