Egyre több gyermekes nő menne külföldre dolgozni


Szívesen mennének külföldi kiküldetésre a női munkavállalók is, de a munkaadók nem kínálnak megfelelő lehetőségeket.

A nemzetközi nőnap (március 8.) apropóján a PwC 40 ország mintegy 4000 munkavállalójával készített felmérést arról, hogy mik a tapasztalataik, illetve milyen ambícióik vannak a külföldi mobilitással kapcsolatban. A kutatásban megkérdezett nők 64 százaléka találja vonzóbbnak azokat a munkahelyeket, ahol lehetőség nyílik külföldi kiküldetésre is. Elmondták azt is, hogy bár ambícióik vannak, mégis esélytelenebbnek tartják magukat férfi kollégáikkal szemben, hogy elnyerjék ezeket a kiküldetési lehetőségeket, ráadásul a munkaadók által kínált lehetőségek sincsenek összhangban az igényeikkel.

Érdekes az esélyegyenlőség érzékelésének különbsége is a nemek között. A tanulmány szerint ugyanis a nők 19 százalékkal kisebb arányban gondolják azt férfi kollégáikhoz képest, hogy ugyanolyan lehetőségük van a nemzetközi mobilitásra a jelenlegi munkaadójuknál, mint a férfiaknak. A mobilitásért felelős vezetőknek csupán 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a mobilitási és diverzitási stratégiájuk össze van hangolva, tehát igyekeznek egyenlő esélyeket biztosítani mindkét nemnek.

A külföldi mobilitás egyúttal a vezetőképzésben is fontos az utánpótlás szempontjából, így nagyon nem mindegy, hogy mennyire tudnak ezekben a programokban nők is részt venni. A meginterjúvoltak szerint a munkaadóknak mindösszesen 22 százaléka tesz csak lépéseket azért, hogy ösztönözze is a női munkavállalók mobilitását, s így hosszútávon az előmenetelüket is a vezetői pozíciókba. A külföldi kiküldetésre ösztönző cégeket a munkavállalók is szívesebben választják, illetve maradnak hozzájuk lojálisak később.

CSED, GYES, GYED kalkulátor

Számítsa ki, hogy mennyi CSED, GYED, illetve GYED-re jogosult!
CSED, GYES, GYED kalkulátor

Az idei tanulmány hangsúlyozza, hogy sosem látott méreteket öltött a nők mobilitási hajlandósága, de ezekkel a számokkal messze nincsenek összhangban a valóságos lehetőségek és munkaadói erőfeszítések. A globális mobilitásért felelős cégvezetőknek ugyanis több mint fele (57 százaléka) nyilatkozta azt, hogy cégük női munkavállalói jelentősen alulreprezentáltak a vállalati mobilitási programokban.

Nem meglepőek az idei számok, ugyanis sok hasonlóságot mutatnak a PwC tavalyi kutatásának eredményeivel is. Akkor ugyanis az ezredfordulós nemzedék női tagjainak nagyon magas, mintegy 71 százaléka mondta azt, hogy szeretne karrierje bizonyos szakaszában külföldön is dolgozni.

A kutatás eredménye alapján megdőlni látszik az a sztereotípia, hogy a gyermekes nők nem szeretnének külföldi kiküldetésre menni vagy máshová elköltözni. A PwC felmérésének előfeltevése szerint ugyanis a mobilitás veszélyeztetné a nők párjának magasabb jövedelmét, ami miatt azok kevésbé motiváltak abban, hogy éljenek az ez irányú lehetőségekkel.  A kutatási eredmények azt mutatják azonban, hogy a nemzetközi kiküldetésbe vágyó női válaszadóknak a 41 százaléka volt gyermekes szülő, míg a férfi munkavállalók esetében ugyanennek az aránya 40 százalékos. 

A nemek közötti egyenletesebb megoszlást biztosító mobilitási programoknak figyelembe kellene venniük a felmérés eredményét is, ami szerint a nemzetközi kiküldetések tervezésekor a nők előtt álló négy nagyon gyakori visszatartó erő van. Ezen akadályok közül a többség a külföldi munkavégzés utáni hazatéréssel kapcsolatos. 

A válaszadók 44 százaléka által az első helyen említett leggyakoribb aggály és bizonytalanság, hogy a hazatérést követően mi lesz majd a feladatkörük. Fontos visszatartó faktorként szerepel még a női válaszadók 80 százalékánál, hogy a kiküldetési csomagok nem biztosítanak elegendő rugalmasságot és választási lehetőséget kínálnának. 

A mobilitást általánosan gátló, további kihívást jelentő területek még a felmérésben megkérdezettek válaszai alapján, hogy számukra (74 százalék) a legoptimálisabb időszak a munkaviszony első hat éve lenne, ugyanakkor a cégek egyharmada nem tesz elérhetővé korai mobilitási lehetőségeket.

Ezen túl a nők közel kétharmada szeretne nagyobb transzparenciát, konkrétabban azt, hogy ha a jelenlegi munkahelyén a külföldi mobilitási lehetőségek jóval átláthatóbbak lennének.

Másik akadályozó tényező a megkérdezett nők közel felének egyöntetű válasza alapján, hogy kevés olyan női példakép van vállalatuknál, akik elegendő sikeres nemzetközi kiküldetési tapasztalattal rendelkeznek, s akikhez így kérdéseikkel fordulni tudnának.

Betegszabadság és Táppénz kalkulátor

Mennyi táppénz jár, ha beteg lesz?
Tudjon meg többet a betegszabadságról és a táppénz szabályairól!
Számoljon velünk, milyen összegre számíthat betegszabadságból és táppénzből?

További visszatartó okként jelölték még meg a munkavállalók, hogy az általuk preferált kiküldetési célpontok igen gyakran nem esnek egybe a vállalatok által felajánlott lehetőségekkel. A válaszadó nők közel fele, míg a férfiak több mint egyharmada például sosem települne át a Közel-Keletre. Hasonlóak az arányok az Afrikába történő mobilitást illetően is, itt a nők 43 százaléka és a férfiak 39 százaléka mondta azt, hogy nem mennének külföldi kiküldetésre oda.

A PwC idén március 7-én tette közzé a negyedik Women in Work (a nők és a munka világa) indexét. Az index 33 OECD-országot rangsorol öt mutató szerint, amelyek a nők gazdasági szerepének erősödését és a nemek közötti egyenlőség megvalósulásának mértékét mérik az adott országban. Az indikátorok közé tartozik a nők és a férfiak keresetének egyenlősége; a nők munkaerőpiaci részvétele abszolút értelemben és relatíve a férfiakhoz képest; a női munkanélküliségi ráta; valamint a nők teljes munkaidős foglalkoztatásának aránya.

Az index idei eredménye szerint Magyarország érte el a legjelentősebb évenkénti javulást a vizsgált országok közül, ugyanis a 24.-ről a 19. helyre ugrott a tavalyi évhez képest.  Ez a kedvező pozíció a nemek közötti bérszakadék jelentős csökkentésének, a nők munkaerőpiaci részvétele javulásának, valamint a munkanélküliségi ráta csökkenésének köszönhető a jelentés szerint.

Fontos azonban beszélni azokról a hazai folyamatokról is, amikről korábbi cikkünkben is írtunk. Összetett okai vannak ugyanis annak, hogy Magyarország a vizsgált országok idei összesített listáját tekintve ilyen előkelő helyen szerepel. A nemek közötti bérkülönbségek csökkenésében többek között jelentős szerepe van a hazánkban tapasztalható átlagosan alacsony béreknek, a gazdasági és pénzügyi világválság hatására a férfiak nőkhöz képesti relatív rosszabb munkaerőpiaci helyzetbe való kerülésének, továbbá a hazai munkaerő külföldi országokba történő áramlásának és a közmunkaprogram átmeneti munkát biztosító intézményének, amik mind hatással vannak a statisztikára, de egyben torzítják is azt.

Lehotai Orsolya

mfor.hu 





Hirdetés


Telefont keres? Vezeték nélküli készülékek széles választékban! Írószerek, papír, irodatechnika, nyomtató kellékek. Nézzen szét az mfor.hu irodaszer áruházában!

További ajánlataink:
Másolópapírok, borítékok, Etikettcímkék, Nyomtatási kellékanyagok, Iratrendezők, Gyorsfűzők, Írószerek, Higiéniai termékek

.
hirdetés
Nem lehet magyarokkal megoldani a munkaerőhiánytNem lehet magyarokkal megoldani a munkaerőhiányt

Egyre égetőbb probléma hazánkban a munkaerőhiány.

.
hirdetés
elrejt
 
.