A januártól életbe lépő adóváltozások csak bruttó 165 ezer forint feletti jövedelem esetén jelentenek érdemi pozitív elmozdulást, hangzott el a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Azonban ez alatt a szint alatt van körülbelül 1,7 millió ember, akik jelentős reálbér-csökkenést lesznek kénytelenek elviselni, ha nem sikerül megállapodni a szakszervezeteknek a munkaadókkal.
A munkavállalók kétharmada nem fogja érezni a pozitív változást
"A munkavállalók 63 százalékának nettó jövedelme csak minimális mértékben nő" – mondta el Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. (A BDO Forte napokban közölt elemzésében azt állította: az adófizetők 99 százalékának fog növekedni a nettó keresete januártól - a szerk.)
Pataky konkrét példát említve elmondta: bruttó 100-110 ezer forintos bérnél havi 86 forinttal nő majd a nettó fizetés, míg a szakmunkás minimálbér esetében 177 forintos lesz az emelkedés a szakszervezeti szövetség számításai szerint.
Ugyanakkor a kormány 2010-re 4,1 százalékos inflációval számol, azaz az érintett emberek jelentős reálbércsökkenést kell majd, hogy elszenvedjenek – hangzott el a csütörtöki eseményen.
Az MSZOSZ szerint a jelenlegi helyzetet csak a bruttó bérek emelésével lehet korrigálni. "Szerintünk van forrás a cégeknél a bérek emelésére, hiszen csak idén augusztus végéig 100 ezer fizikai munkást bocsátottak el, azaz ez a bérköltség-csökkenés megjelent náluk" – véli a szakszervezet. A jövő évi 5 százalékos járulékcsökkentés és az egyösszegű egészségügyi hozzájárulás eltörlése is lehetővé tenné a bérek emelését, teszik hozzá.
"Jelenleg az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésein elbeszélünk egymás mellett a munkaadókkal. Az idő azért sürget, mert a béren kívüli juttatások megadóztatása miatt újra kell tárgyalni a kollektív szerződéseket is, ehhez pedig arra lenne szükség, hogy minél előbb megszülessen egy országos ajánlás" – emelte ki Pataky Péter.
80 ezres minimálbérről indul a licit
"Mi a tárgyalásokon azzal az ajánlattal indultunk, hogy legyen 80 ezer forint a minimálbér. Reálisan persze ennél kisebb emelés jöhet szóba, de a célunk az, hogy az alsó bérkategóriákban érezhető reálbér-emelkedést lehessen elérni" – vázolta fel az MSZOSZ elnöke.
A szakszervezetek másik célja, hogy a minimálbér és a szakmunkás minimálbér közti aránykülönbség fennmaradjon, azaz szerintük a szakmunkások esetében jóval 90 ezer forint fölé kellene emelni a minimumot.
"Kiszámoltuk, hogy ha 76 ezer forintra emelnék a minimálbért, a munkaadók még akkor is pluszban lennének a bérköltségeket illetően. Az pedig már közelítene az általunk is elfogadhatónak tartott szinthez" – mondta Pataky.
A szakszervezeti szövetség szerint ha sikerülne megállapodni a minimálbér emeléséről, akkor az felfelé nyomná az összes többi bérkategóriát is. (Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke viszont a közelmúltban épp arra figyelmeztetett: csak a nagyon mértékletes és fegyelmezett bérmegállapítás szolgálná a magyar gazdaság hosszútávú érdekét, egy jelentősebb béremelés csökkenő foglalkoztatottsághoz vezethetne - a szerk.)
Az MSZOSZ kiemelte azt is, hogy Szlovákiában például 81 ezer forintra emelkedik jövőre a minimálbér, pedig néhány éve még jelentősen el volt maradva mögöttünk északi szomszédunk.
"Nem célja egyik félnek sem, hogy a jelenlegi helyzetet sztrájkokkal nehezítse, de ez közös felelősség. Úgy érzem, hogy nem rajtunk, hanem a partnereken múlik, hogy ezt elkerüljük" – válaszolta egy esetleges sztrájkkal kapcsolatos kérdésre Pataky Péter.
A fenti problémák miatt döntött úgy most az MSZOSZ, hogy nyílt levélben fordul Bajnai Gordon miniszterelnökhöz, hogy határozottan foglaljon állást a bértárgyalások ügyében, ezzel segítve elő a megegyezést.
Beke Károly
