2p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Immár harmadik hónapja nő, negyedik hónapja pedig nem csökken a magyar háztartások belföldi bankhiteleinek állománya. Ráadásul a növekedés mértéke egyre dinamikusabb.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) augusztusra vonatkozó statisztikája szerint a háztartások hitelállománya 21,6 milliárd forinttal nőtt egy hónap alatt. Miután májusban stagnálást, júniusban 5,5, júliusban pedig 1,4 milliárdos emelkedést mutatnak az adatok, így talán már végérvényesen kijelenthető, hogy a lakosság mérlegkiigazítása, vagyis a hitelállomány tendenciózus leépítése megállt.

Az elmúlt négy hónapot leszámítva 2010 áprilisa óta mindössze egyetlen egyszer fordult elő, hogy nőtt volna a háztartások hitelállománya, ez 2014 májusában történt 15,4 milliárdos plusszal. Azóta és előtte viszont szakadatlan volt a csökkenés két nagyobb csúccsal, a 2011 végi, 2012 eleji végtörlesztéssel, illetve a lakossági deviza- és forinthitelek elszámolásával kapcsolatos 2015. márciusi jelentős leépüléssel. Ez pedig azt is jelenti, hogy az augusztusi 21,6 milliárdos növekedésre a pénzügyi válság kitörése óta nem volt példa.

Más kérdés, hogy a jegybank statisztikája szerint a felvett lakossági hitelek költsége még mindig magas. Az új szerződések kamata ugyanis 5,61 százalék volt, miközben a jegybanki alapkamat 0,9 százalék, vagyis a felár 471 bázispont, ami regionális összehasonlításban magas érték. Egy évvel ezelőtt az 1,35 százalékos alapkamat mellé 5,72 százalék lakáscélú hitelkamat párosult, tehát akkor kevesebb, 437 bázispont volt a felár.

A magasabb felárért a biztonságosabb, és ezért drágább éven túli kamatfixálású hitelek a "felelősök", hiszen az ő átlagos kamatlábuk 6,44 százalék volt idén augusztusban (554 bp), míg az év belüli kamatfixálású hitelek után átlagosan 4,46 százalék kamatot (356 bp) fizet a lakosság.
A szabad felhasználású hitelek kamata augusztusban 5,74, a személyi hiteleké pedig 16,22 százalék volt.

A háztartások egyébként nem csak a hiteleik nagyságát növelték, de jelentősen nőtt a betétállományuk is. Tranzakciókból eredően szezonálisan igazítva 23,1 milliárd forinttal, míg szezonális igazítás nélkül 20,2 milliárddal. Érdekesség, hogy ez utóbbi 49,9 milliárdos forintbetét kivonás és 70,1 milliárd forintos nettó devizabetét-elhelyezés eredőjeként jött létre.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!