Itt a megoldás nyugdíjügyben?


Jelentős számmal bővülhet a takarékoskodók köre, ha beérik az a pénzügyi tudatosságot erősítő javaslat, amelyről a hírek szerint hamarosan tárgyal a kormány, és ha a stratégia kiemelten kezeli majd az öngondoskodást, ezen belül a pénztári megoldásokat.

A jelenlegi pénztártagok rekordbefizetésekkel egyértelműen bizonyították, hogy bíznak az önkéntes nyugdíjpénztárakban, amelyek kimagasló hozamot is produkálnak. Az egészségpénztárak pedig folyamatosan széles körben finanszíroznak a tagok számára szolgáltatásokat. Ezek az eredmények pedig a jelenleg még pénztári tagsággal nem rendelkező munkavállalók számára is vonzóvá teszik a pénztári megoldásokat. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) az a célja, hogy a meglévő tagság bővüljön és olyanok is megkezdjék a takarékoskodást az esetleges munkáltatói befizetések segítségével, akiknek erre nem volt eddig lehetőségük.  Mindenkinek jól jönne egy szélesebb, az öngondoskodást ösztönző kedvezményrendszer, ennek köszönhetően ugyanis minden korosztálynak lehetősége lenne a tudatos előtakarékoskodásra. Ennek köszönhetően pedig jelentősen növekedhetnének a pénztári megtakarítások, ami természetesen a tagok számára kiemelkedően fontos cél, de az államadósság finanszírozása szempontjából sem mellékes tényező - többek között ezekről beszélt lapunknak adott interjújában Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke. 


Évfordulóhoz közeledik a pénztári szektor, jövőre lesz 25 éves az önkéntes nyugdíjpénztárakról szóló törvény. Hol tartanak most a kasszák?
Kétségtelenül fókuszban vannak a pénztárak. Először is érdemes kicsit visszakanyarodni az időben, ha nem is 25 évre, de az elmúlt évekre mindenképpen. Az önkéntes nyugdíjpénztárak ugyanis kiemelkedő eredményeket értek el a vagyongyarapodás szempontjából az utóbbi időszakban. Az ÖPOSZ-szal együttműködő önkéntes nyugdíjkasszák az idei félév végén már 1214 milliárd forintos vagyont kezeltek, ami 11 százalékos többletet jelent éves szinten. Ez óriási összeg, de az átlagember számára jobban látható a siker, ha azt mondjuk, hogy az egy pénztártagra jutó vagyon szintén 11 százalékkal, 1,15 millió forintra nőtt. Ez a mostani alacsony kamatkörnyezetben kiemelkedő eredmény. Az egészségkasszákról sem szabad megfeledkezni. Egyfelől a vagyonukat 2 százalékkal 49 milliárd forintra növelték. Fontosabb azonban, hogy az érintett egészségkasszák az idén 3 millió alkalommal finanszíroztak különböző szolgáltatásokat a tagok számára összesen 16,6 milliárd forint értékben. Átlagosan tehát alkalmanként 5410 forintot fizettek így a tagok adókedvezménnyel támogatott megtakarításaikból. 

Bár kétségtelenül jó eredményeket értek el a pénztárak, a befizetéseknél azért történt változás. A cafeteriarendszer átalakítása miatt ugyanis a munkáltatói befizetések adóterhelése nőtt. Ez hogyan befolyásolta a pénztárak működését? 
Sajnos a cafeteriarendszerben történt változás jelentősen visszavetette a munkáltatói aktivitást. Az ÖPOSZ-hoz tartozó önkéntes nyugdíjkasszáknál az idén 6 százalékkal csökkent a munkáltatói hozzájárulások összege, az érintett egészségpénztáraknál sokkal drasztikusabb ez a szám, ott 39 százalékos volt a csökkenés. Ugyanakkor az első félévben megint kiderült, hogy a tagok nagyon bíznak a pénztárakban. Az egyéni befizetések az önkéntes pénztáraknál 21 százalékkal 35 milliárd forintra nőttek, ez pedig többéves rekordot jelent. Az egészségpénztáraknál pedig 49 százalékkal 7,63 milliárd forintra nőttek az egyéni befizetések. 

Tehát a tagok reagáltak a cafeteriarendszer átalakításából adódó változásra és betömték a keletkező lyukat?
Ez ennél jóval bonyolultabb és összetettebb kérdés. Az egyéni befizetések látványos növekedése azt jelzi, hogy a jelenlegi pénztártagok nagyon bíznak a kasszákban. Ugyanakkor a munkáltatói befizetések nagyon fontosak a tagok és azok számára is, akik esetleg még nem tagjai valamelyik pénztárnak, de szeretnének takarékoskodni. Így amellett, hogy a tagok világosan érzékelik a munkáltatói kiesés hátrányait, látják a megtakarítás fontosságát, az öngondoskodás előnyeit is, így a hiányt próbálják valamelyest enyhíteni. Ezt tovább erősíti, hogy a pénztárak is elsődlegesen a tagok irányában tudják kommunikálni az öngondoskodás fontosságát, aminek felismerése, így a megtakarításnak a hétköznapi élet részévé tétele, ha úgy tetszik automatikussá válása is közrejátszik ebben. Nem feledhetjük, azt a körülményt sem, hogy  a pénztárak által biztosított hozam is évek óta kiemelkedően magas – melynek különösen a mai alacsony kamatkörnyezetben van kiemelkedő jelentősége. 
 
Kravalik Gábor
Kravalik Gábor 

Valóban szeretnének és tudnak is takarékoskodni például a nyugdíjas éveikre az emberek? 
Az ÖPOSZ készített egy felmérést idén nyáron, amely nagyon érdekes eredményeket hozott. Többek között kiderül belőle, hogy a dolgozó lakosság, a szakzsargon szerint az aktív emberek, szeretnék növelni a nyugdíjcélú megtakarításaikat. A probléma ott van, hogy nem mindenki tud eleget félretenni. A megkérdezettek többsége úgy nyilatkozott, hogy 10 ezer forintnál kevesebb jut erre havonta. A válaszadók 71 százaléka pedig azt mondta, hogy annál többet kellene félretennie, mint amire ma képes. Itt jönnek képbe a munkáltatók és az ő hozzájárulásuk valamint a kormányzat, amely kedvezményeket tudna bevezetni a rendszerbe. 

Kedvezmények már most is vannak…
Valóban, az egyéni befizetések után jár 20 százalék, maximum 150 ezer forint adókedvezmény, ám erről az érintettek 40 százaléka nem tud. 
 
Nyugdíj megtakarítási kalkulátor

Nyugdíj megtakarítási kalkulátor!
Számolja ki mennyit kell havonta félreraknia, hogy nyugodt időskora legyen!

Számolja ki mennyit kell havonta félreraknia, hogy nyugodt időskora legyen!  

Az ÖPOSZ konferenciáján utalt arra, hogy az előtakarékoskodás három szereplő közös felelőssége: a munkavállalóké, azaz a mostani és leendő pénztártagoké, a munkáltatóké és a kormányzaté. Ez pontosan mit jelent?
A már idézett adatok szerint a mostani pénztártagok bíznak a kasszákban és lehetőségeikhez mérten növelték a befizetéseiket. De nagyon fontos, hogy ne maradjanak egyedül a pénztártagok. A munkáltatók többek között azért kulcsfontosságú szereplők, mert a munkavállalók döntő része - köztük sok pályakezdő - először a munkahelyén szembesül a hosszú távú, öngondoskodási megoldásokkal, például a pénztári megtakarításokkal - mégpedig a munkáltatók társadalmi szerepvállalásán keresztül. A munkáltatói hozzájárulás ösztönzői viszont gyengültek tavaly, így ezen a helyzeten fordítani kellene. Ahhoz ugyanis, hogy a mostani aktívak nagyobb számban tudjanak takarékoskodni, szükség van támogatásra mind a munkáltatók, mind a kormányzat részéről. Mi ezért újabb kedvezmények bevezetésében látnánk megoldást. 

A munkavállalók mit mondanak az esetleges “külsős” segítségről?
Elég beszédes eredmények születtek a felmérésünk szerint. A válaszadók szívesen látnák a közvetlen állami támogatást, esetleg a munkáltatók befizetésre való ösztönzését. A munkavállalók jónak látnák, ha az állam nagyobb szerepet játszana ebben a kérdésben. Mindemellett a tagok tisztában vannak azzal, hogy nekik is kötelezettséget kell vállalniuk. Ez pedig abból derül ki, hogy elfogadnák, ha a munkáltatói befizetések utáni esetleges adókedvezményt csak abban az esetben kapnák meg, ha ők is vállalnak rendszeres befizetéseket. A munkavállalók álláspontját számszerűsítette is a kutatás: a többség külső támogatást vár a nyugdíjmegtakarításai növelésére. Ez lehetséges szimplán a fizetés megemelésével vagy munkáltatói kiegészítéssel. Ezt a két verziót a megkérdezettek 69-69 százaléka támogatta. 56 százalékuk pedig további adókedvezményben látja a megoldást. 
 
 

Úgy tudjuk, az ÖPOSZ el is készített egy javaslatot, amely egy új kedvezményrendszert jelentene. Mik a javaslat legfontosabb elemei?
Leegyszerűsítve az ÖPOSZ javaslata egy új kedvezményrendszer életbe léptetéséről szól, amely akár a cafeteriarendszeren kívül is működhetne. Ahogy arra a kutatásunk rávilágít, a munkavállalók szeretnének takarékoskodni, de ehhez jól jönne a külső segítség. A mi elképzelésünk alapján akkor járna egy új – az egyéni befizetéshez kapcsolódó kedvezményhez hasonló, de a munkáltató befizetésein alapuló - kedvezmény, ha a munkáltatójuk pénztári befizetése mellé az egyének is vállalnák a rendszeres megtakarítást. Ezt a közös szerepvállalást ösztönözhetné tehát az új adókedvezmény. Éppen ezért a javaslatunk egyfelől a munkavállalók, köztük a hiányzó generációként is emlegetett fiatalok számára biztosabb jövőt jelentene, amellett, hogy az állam számára stabilabb államadósság-finanszírozáshoz vezetne azáltal, hogy a pénztárak fontos szereplőnek számítanak az állampapír-piacon. A munkáltatók pedig a hozzájárulásuk miatt lojálisabb munkaerőt kaphatnak. Összességében az egész ország csak nyerhet egy ilyen megoldással, hiszen az előtakarékosság, az öngondoskodás fokozódását eredményezheti. 

Milyen a fogadtatása a javaslatnak, milyen esélyt lát az ÖPOSZ? 
Ebben a tekintetben arra számítunk, hogy rövidesen mérföldkőhöz érkezünk. A kormány ugyanis tárgyalni fog a pénzügyi tudatosságot fejlesztő stratégiáról, amelynek keretében reményeink szerint az öngondoskodás is kap ösztönzést, így a nyugdíj- és egészségtudatosság erősödése, a tudatos jövőtervezés tervezése miatt a pénztári szektorra is kedvező változások jöhetnek, hiszen úgy vélem, a pénztárak az egyik legjobb alternatívát jelentik a takarékoskodás szempontjából. 

Megjegyzés: A cikkben idézett kutatást az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége megrendelésére az NRC készítette. A kutatás fókuszában a nyugdíjcélú és egészségügyi öngondoskodás megítélése és gyakorlata állt. Az 1000 fő megkérdezésével készült kutatás célcsoportja a 18-59 éves gazdaságilag aktív lakosság volt. 

(X)

Olvasta már?



hirdetés
Falba ütközhet a bika 2018-19-benFalba ütközhet a bika 2018-19-ben

Gyakran egy ábra sokkal jobb, mint akárhány leírt mondat, és most ismét beleakadtam egy fontos grafikonba.

.
hirdetés
elrejt
 
.