Ez természetesen nem véletlen. A fogyasztók bizalma jellemzően akkor nő, akkor optimistábbak a kilátásaikat illetően, akkor mernek költeni, ha csökken a munkanélküliség és nőnek a bérek. Magyarországon szerencsére ez a helyzet.
Nézzük, hogyan alakultak a nemzetgazdaság egészében a nettó reálbérek:
2009: -2,3%
2010: +1,8%
2011: +2,4%
2012: -3,4%
2013: +3,1%
2014: +3,2%
2015: +4,4%
2016: +7,8%
Jól látható, hogy a 2009-es válság, és a 2012-es Matolcsy-csomag (Bokros Lajos elismerően kacsint) reálbércsökkenést hozott, viszont 2013 eleje óta folyamatos, és egyre gyorsuló a bérnövekedés, amit nem meglepő módon a fogyasztás erőteljes növekedése is követett, ez utolérhető az összes ilyen jellegű statisztikában. Összesen 2008 óta 17,9%-kal nőttek a reálbérek, miközben a magyar GDP kb. 6%-kal nőtt. A következő 2-3 évben várhatóan a lakossági fogyasztás húzza majd a hazai növekedést, a munkaerőhiány miatt nőni fognak a bérek, és, az import növekedése miatt romlani fog a folyó fizetési mérleg is. Azonban a reálbérnövekedés tartósan nem nagyon szakadhat el a termelékenység (kb. GDP/fő) növekedésének ütemétől, márpedig idehaza egyre inkább ez a helyzet kezd kialakulni, és ez feszültségeket fog okozni. Ebben a helyzetben (amikor a profitjuk a megugró bérek miatt csökken) a vállalkozások három dolgot tehetnek:
1. Lehúzzák a rolót, mert nem bírják kigazdálkodni a béreket: ez nem feltétlenül baj, ha a kis hozzáadott értékű munkahelyek megszűnnek, és helyette nagyobbak jönnek létre, a kérdés csak az, hogy ez térbelileg hogyan valósul meg: ott jönnek-e létre új munkahelyek, ahol a régiek megszűnnek? Ez egyáltalán nem egyértelmű, de különösen azért problémás, mert a hazai lakosság mobilitása alacsony.
2. Megpróbálnak árat emelni. Nyilvánvalóan ha azt látom, hogy erős a kereslet, és egyre nehezebb kigazdálkodnom a béreket, akkor árat emelek, ami megemeli az inflációt, ami miatt nagyobb bérnövekedést kérnek az alkalmazottaim, ami miatt visszakerülök ugyanoda, ahol kezdtem, és még nagyobb mértékben árat emelek. Ez a klasszikus ár-bér spirál.
3. A dráguló emberi munkaerőt gépekre cserélik, magyarul beruháznak, hatékonyságot növelnek. Ez azért nem mindenhol lehetséges egyrészt fizikailag (pl. fodrász, újságíró, blogger:) , másrészt nem biztos, hogy van hozzá elég tőke.
Valószínűleg a bérek és a növekedés közötti feszültség eredményeképpen a fenti három kombinációja valósul meg Magyarországon, tehát egyrészt várhatóan nőni fognak a beruházások, átrendeződés lesz a munkaerőpiacon, és komolyabb inflációs nyomás fog kibontakozni. Különösen a kis magyar tulajdonú vállalatoknál lesz nagy áremelési kényszer, ahol tudjuk, hogy a működési modell mondjuk így nézett ki 2016-ban:
Bevétel: 70 hivatalos, 30 fekete bevétel
Hivatalos bruttó bér: 30
Munkáltatói járulék (27%): 8,1
Anyagköltség: 31,9
Hivatalos nyereség: nulla
Fekete jövedelem a dolgozóknak: 15
Valódi profit: 15 (a fekete bevételből)
Dolgozó valódi nettó bére: 15+0,66*30=35
Namost, az állami 25%-os garantált bérminimum emelés miatt a hivatalos bruttó bért meg kell emelni 37,5-re, ráadásul a dolgozóknak is bért kéne emelni, mert különben elmennek a fenébe. Mondjuk 38-ra kell emelni a nettó bérüket. Így fog tehát idén kinézni ugyanez a cég, a garantált bérminimum emelése, és a bérfejlesztés után:
Bevétel: 70 hivatalos, 30 fekete bevétel
Hivatalos bruttó bér: 37,5
Munkáltatói járulék (22%): 8,25
Anyagköltség: 31,9
Hivatalos nyereség: -7,65
Fekete jövedelem a dolgozóknak: 13,25
Valódi profit: 30-13,25-7,65 = 9,1
Dolgozó valódi nettó bére: 0,66*37,5+13,25= 38
Vállalkozónk tehát azzal fog szembesülni, hogy a valódi nyeresége 15-ről 9-re csökkent, és ennek nem fog örülni. Mivel erős kereslet van, ezt nem fogja hagyni, inkább árat emel. Elég könnyű kiszámolni, hogy ebben a modellben kb. 6%-kal kell árat emelnie, hogy a profitja 15-ön maradjon.
Az erős belső kereslet, az államilag is fűtött bérnövekedés miatt tehát főleg a hazai, nem tőkeintenzív, szolgáltatásban dolgozó vállalkozások oldaláról erős áremelési kényszer jöhet, amelynek következtében már idén 3% fölé emelkedhet a magyar infláció és ott is maradhat. Fogyasztási boom tehát lesz, méghozzá akár nagyon gyorsan megugró árak mellett.
