Más interjúztatási módszerek. Hogyan lehet készülni a stresszinterjúra?
Pikáns kérdések
Hasonlóképpen vélekedett Ábrahám László, az amerikai National Instruments debreceni vállalatának ügyvezető igazgatója. Ezzel együtt ők is feltesznek pikáns kérdéseket az interjúk során, amelyekkel az őszinteséget próbálják felmérni.
Például gyakran megkérik a pályázót, hogy számoljon be egyik kudarcélményéről. Ha a jelentkező azt a választ adja, hogy nem volt része ilyenben, akkor biztosak lehetnek benne, hogy takargatnivalója van.
Ábrahám László szerint a társaságnál a "hosszú nap módszert" részesítik előnyben, amivel tökéletesen feltárhatók a személyiség rejtett hiányosságai. Ennek az a lényege, hogy a pályázó (miután az előző felvételi körökben megfelelt) 20-25 percet tölt a munkatársak különböző csoportjaival - főnökeivel, kollégáival, esetleg beosztottjaival. A nap végére az esetek többségében elfárad, és már csak magát tudja adni.
Hancz Marianna, az Avantgarde Search ügyvezető igazgatója szerint a jelöltek többsége nem számít arra, hogy stresszinterjún kell részt vennie. Inkább hagyományos interjúra és megmérettetésekre - szakmai, nyelvi és egyéb tesztek, videó interjú, assessment center - készül.
Kezelni kell a sérüléseket
Ugyanakkor Balázsy Krisztina szerint ha képzett szakember interjúztat, elkerülhető, hogy negatív kép alakuljon ki az azt alkalmazó cégnél. Bizonyos munkaköröknél, ahol gyakran kerül stresszhelyzetbe a dolgozó (sales, ügyfélszolgálat), van helye a módszer alkalmazásának, hiszen tökéletesen felmérhetők vele bizonyos készségek.
Az interjú végén megfelelően kell kezelni a helyzetet, hogy ne maradjanak sérülések a jelöltben. El kell magyarázni, hogy egy mesterségesen előidézett szituációnak volt részese a pályázó, és miért volt arra szükség. Érdemes átbeszélni az esetleges sérelmeket, amiket időközben elszenvedett, hogy ne maradjon egyetlen tüske sem benne, hangsúlyozta Körösi Márta.
A cégek szempontjából fontos a felkészült szakember alkalmazása, hiszen ennek híján több értékes jelöltet is elveszthet, emellett megnőhet a kiválasztás ideje és költsége. Az alkalmatlan interjúztató minden jelöltet kapkodó idegbetegnek fog látni, és emiatt rosszul fog dönteni.
A stresszinterjú lényege, hogy nem lehet rá felkészülni, így fény derülhet a jelentkezők valódi személyiségére. Természetesen az az ideális, ha reális énképünk van, és tudjuk, hogyan viselkedünk, ha kritizálnak bennünket, vagy amikor idegesek vagyunk, vagy szorongunk. Azt tartsuk szem előtt, hogy a velünk szemközt ülő a szituáció megoldására kíváncsi, nem pedig a rosszakarónk, tanácsolja Körösi Márta.
A legjobb, ha nem akarunk mások lenni, mint amilyenek valójában vagyunk, véli Hancz Marianna. Ha őszintén, a kérdésekre fókuszálva és úgymond józan, "hideg fejjel" tudunk tárgyalópartnerei lenni az interjúztatónak, akkor bármi legyen is a végeredmény - azaz akár elnyerjük az állást, akár nem -, nem áldozatokként jövünk ki a szituációból, hanem tapasztalatokkal megerősödve.
Balázsy Krisztina szerint pedig "csupán" két dologra van szüksége a stresszinterjú előtt álló pályázónak: nagy levegőre és józan észre.
A cikk kiindulópontjául szolgáló elemzést a Humánmanufaktúra Személyzeti Tanácsadó Iroda bocsátotta rendelkezésünkre.
Kovács Zita
