Tizenötödik alkalommal rendezik meg a hétvégén a Királyi Szakácsok bemutatóját Nagyszakácsiban. Az 520 lelkes településen idén rendhagyó módon nem versengenek a szakácsok, hanem az elmúlt évek Királyi Szakácsainak Jubileumi Találkozójára kerül sor.
A menükhöz - a korábbi évekhez hasonlóan - kizárólag a XIV-XV. században használatos alapanyagokat, fűszereket és korhű technikai eljárásokat használhatnak a résztvevők. A kuriózumnak számító gasztronómiai fesztiválra mintegy 15-20 ezer embert várnak, akik az elkészült falatokat meg is kóstolhatják.
A már csütörtökön elkezdődött háromnapos rendezvényre az országhatáron túlról is érkeznek, de a látogatók legtöbbje belföldi turista, sokuk visszajáró vendég, tudtuk meg Kövér Istvántól. Nagyszakácsi polgármestere megjegyezte: a 15 év alatt olyan még nem volt, hogy nyereségesen jöttek volna ki a szervezésből, de a lelkesedés továbbra is hajtja őket.
Lassú fejlődés
Hogy pontosan mennyibe is kerül a monstre fesztivál, azt a polgármester számszerűsíteni sem tudta, mivel sok vállalat anyagi hozzájárulás helyett természetbeni támogatást nyújt: a szemétszállítás vagy a parkolók kialakítása nem kerül a településnek semmibe, s az is nehezen fogható meg pénzügyileg, hogy a település apraja-nagyja egy hónapig a rendezvényre készül.
Noha a látogatók száma már a negyedik évtől tízezer felett volt, a gazdasági bizonytalanság azóta sem javult, ráadásul fizető vendégszobák és vendéglátóhelyek sem nyíltak a rendezvény hatására Nagyszakácsiban.
A polgármester úgy véli: nagy érdem, hogy létrehoztak egy szakácsmúzeumot és a falu rendezett település képét nyújtja. Az ide érkező turisták pedig harminc kilométeres körben találnak szállást a fesztivál idején. Azon kívül viszont kevéssé érdekli a vendégeket a kis falu.
Hasonló a helyzet az ország több más gasztronómiai rendezvényével is. Amennyiben azok nem megyeszékhelyhez vagy nagyobb városhoz kötődnek, a falvak csak ideig-óráig kerülnek be a vérkeringésbe. Egy néhány száz vagy ezer lelkes település pedig nem tudja kigazdálkodni, hogy több fesztivált is eltartson, s azokat időben is jól elossza az év során, hogy ennek segítségével folyamatos turistacélponttá válhasson.
Folyamatosak az anyagi gondok
A problémák ellenére a királyi szakácsbemutatót és -versenyt az egyik legnagyobb sikersztoriként aposztrofálta a Magyar Fesztivál Szövetség Gasztronómiai- és Bor Fesztiválok Tagozatának vezetője. Azt viszont Puskás László is elismerte, hogy a rendezvények folyamatos anyagi gondokkal küzdenek, s egész évben gyűjtik a pénzt és keresik a támogatókat.
A másik gond, hogy ugyan a szakácsverseny vagy a szintén híres mesztegnyői rétesfesztivál is jelentős hírnévre tett szert, a legtöbb kisebb településhez kötődő rendezvény még nem nőtt fel arra a szintre, hogy csábító legyen a jelentősebb szponzorok szemében. Ennek ellenére a gasztronómiai rendezvényeknek vitathatatlan érdemük, hogy összetartó erejük van, s olyan hagyományokat tartanak életben, amelyekről a turisták nagy része más forrásból nem értesülhetne.
A több száz falusi rendezvény költségvetése ritkán lépi túl a tízmillió forintos határt, viszont a Bajai Halászléfőző Verseny vagy a Szegedi Nemzetközi Grill Fesztivál szervezése már 20-50 millió forint közötti összegbe kerül. Ezek az események, mivel falvak helyett városokhoz kötődnek, jelentős forgalmat generálnak a szolgáltató szektorban, és turizmus-élénkítő hatásuk sem elhanyagolható.
Puskás László Szeged példáját említette, amely - ugyan nemcsak a gasztronómiai fesztiválnak, hanem a sorozatos eseményeknek köszönhetően is - mintegy tíz hellyel került feljebb a leglátogatottabb hazai turisztikai városok rangsorában.
Ennek ellenére a Magyar Turizmus Zrt. még nem készített olyan átfogó kutatást, amely kifejezetten a gasztronómiai és borfesztiválok turisztikai vagy gazdasági hatásával foglalkozott volna. Igaz, a tavalyi "Nagy Ízutazás 2006" nyomán a programsorozat ismertségét és a magyar lakosság gasztronómiai attitűdjét megvizsgálták.
Istvánko Viktória
Menedzsment Fórum
