Nem nyerő a szenvedő országimázs

Kinek készül a Sziget?

Önnek mit mond? (Mfor-montázs)

Puszta, csikós, Halászbástya, Sziget Fesztivál... A fogalomkör ugyan bővült az utóbbi 15 évben, hazánkat mégis inkább az előbbi három határozza meg. Pedig a Sziget Fesztivál gazdasági haszna már számszerűsíthető, és az országimázs alakulásához is jelentősen hozzájárul a kulturális rendezvény. Sokat tett a nemzetközi népszerűsítés érdekében a szervezőgárda, amely az idei évben új problémával találta szembe magát.

Az esemény előállítási költsége megegyezik bármely európai rendezvényével, miközben a belépőjegy árak még mindig azok harmadába kerülnek, a szponzori támogatás pedig idén már elérte teljesítőképessége maximumát.

Mutyizni kell a támogatásért

Gerendai Károly főszervező szíve szerint azt mondaná, hogy szálljon ki az állam a Sziget támogatásából. Lehet, hogy később revidiálja majd ezt az álláspontot, de tisztában van a gazdasági helyzettel és azzal, hogy bizonyos területekre kevesebb pénz jut majd a jövőben. Viszont ha függetlenül oldják meg a szervezést, akkor elő kell teremteni valahonnan a hiányzó keretet. A megalázó helyzetből pedig elegük van.

"Még 15 év után is a személyes kapcsolatokon, nem pedig az eddig elért teljesítményen múlik, hogy kap-e támogatást a Sziget" - érvelt Gerendai a "Magyar nemzetköziség, Nemzetközi Magyarország" nevű "járat" előadójaként. A szervező szerint több szempontból sem lenne szerencsés, ha a Sziget csak a külföldieknek szólna, jelen pillanatban azonban nem látja a kiutat a helyzetből.

Nincs egységes kép

A szekció azokat a lehetőségeket próbálta körbejárni, amelyek árnyalhatják mindazt a képet, amit Magyarországról kifelé szeretnénk mutatni. Az előadások utáni kerekasztal-beszélgetés azonban nem festett túl pozitív jövőt. A szakértők szerint nehéz úgy eladni az országot, hogy az itt élők fejében sincs egységes kép.

Szántó Péter, a Noguchi Porter Novelli elnök-vezérigazgatója a legfőbb problémát abban látta, hogy leromboltuk a korábbi imázst, de nem sikerült a helyére másikat tennünk: "Eközben pedig nem azt sugározzuk a külföldieknek, amit hallani akarnak, hanem amit mi szeretnénk látni".

Szántó a hazai olimpiarendezési vágyakkal kapcsolatban is kritikusan fogalmazott: nem biztos, hogy az ötkarikás játékok önmagukban megmentik az országot (lásd görög példa), s azt sem tudni, mi lesz 2006 és 2020 között.

Ciki a szenvedő országimázs

"A Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) önmagában nem azért jött létre, hogy országimázst csináljon" - mondta Szalay-Berzeviczy Attila. A szervezet elnöke szerint a következő 14 évben kell olyan képet kialakítani Magyarországról, hogy megnyerhessük a játékok szervezési jogát. "Nem tudjuk megmutatni, hogy mivel lesz gazdagabb az olimpiák története, ha nincs országimázs" - tette hozzá.

Kelecsényi Ágnes, a Magyar Turizmus ZRt. marketing vezérigazgató-helyettese sem hiszi, hogy egyenlőség jelet kellene tenni az olimpia és az országimázs, illetve az olimpia és a turizmusmarketing közé. Utóbbit azért tartotta fontosnak kihangsúlyozni, mivel az elmúlt időben több kritika is érte a társaságot. A botrányt kavart balatoni vírusmarketing filmről korábban a Menedzsment Fórum is beszámolt csakúgy, mint a téli "megszállás-kampányról".

Kelecsényi utóbbival kapcsolatban azzal érvelt, hogy a külföldi piac marketing szakemberei választották a reklámot, amely még Isztambulban is tetszést aratott. A jelenlévőket azonban nem sikerült meggyőznie.

A legtalálóbban a BOM elnöke foglalta össze a problémát. "Én tisztelem a Himnuszunkat, de nem szeretem. Nem értek egyet a külföldieknek szánt sales promócióval sem. Arra vagyok büszke, hogy legyőztük a világot" - mondta Szalay-Berzeviczy Attila, aki cikinek tartja azzal azonosítani magát, hogy mi mindent elszenvedtünk.

Istvánko Viktória

Menedzsment Fórum

Kapcsolódó anyagok:
Megállíthatják a zavargások a Budapest Téli Inváziót
Omladozik a gulyásra épülő országimázs
Csónakszexes film lendített a Balaton népszerűségén