A kormány az idei költségvetés tervezésekor 1,8 százalékos inflációval számolt, ami azt is jelentette, hogy a törvény értelmében ekkora mértékben emelkedtek január elsejétől a nyugdíjak is. Az Orbán-kormány ugyanis évek óta ragaszkodik ahhoz a céljához, miszerint a nyugdíjak minden évben megőrzik a vásárlóértéküket, ehhez pedig az infláció mértékével megegyező emelésre van szükség. Mivel elég nehéz pontosan előre meghatározni azt, hogy a következő év átlagában mekkora lesz a fogyasztói árindex mértéke, szükség esetén, vagyis, ha a vártnál nagyobb az infláció, akkor kiegészítő emelést hajtanak végre novemberben.
A vonatkozó törvény egészen pontosan úgy szól, hogy akkor kell kiegészítő emelést adni, ha a tervezett inflációnál a tárgy év első nyolc hónapja alapján a nyugdíjas kosárra számított év végéig várható infláció mértéke minimum egy százalékponttal magasabb.
Márpedig az idei költségvetés tervezésekor használt (és várt) 1,8 százalékos inflációval szemben a tényleges árindex sokkal inkább a nulla felé konvergál. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint augusztus végéig az évesített átlagos infláció idén -0,2 százalékos volt, és ha még az ismert szeptemberi adatot is figyelembe vesszük, akkor még mélyebb deflációt látunk, -0,3 százalékosat. Vagyis más a teljes fogyasztói kosárra vetített árindex is jócskán a 2015-re tervezett index mértéke alatt helyezkedik el, és jelen állás szerint nem várható hirtelen jelentősebb mértékű megugrás az év hátralévő néhány hónapjában.
Nem sokkal másabb a helyzet akkor sem, ha számunkra érdekesebb, nyugdíjas infláció alakulását vizsgáljuk. Augusztus végéig az évesített árindex 0,26 százalék, vagyis a tény jóval a tervezett adat alatt helyezkedik el. Ez pedig a nyugdíjasok számára rossz hírt jelent első ránézésre, hiszen a kiegészítő novemberi nyugdíjemelés nem indokolt 2015-ben.
Ha azonban más szemszögből közelítjük meg a kérdést, akkor a kormányzati túltervezés révén "többet nyertek". Így ugyanis nemcsak megőrizte a kormány a nyugdíjak reálértékét, de növekedést is elért. Az 1,8 százalékos emelés mellé ugyanis egy (aktuális adatot feltételezve) 0,26 százalékos tényleges pénzromlási ütem társul az esetükben. Ez pedig egy közel 1,6 százalékos reálszintű pluszt jelent. Vagyis ennyivel többet ér az idén megemelt nyugdíj a 2014-eshez viszonyítva.
Így ez már a harmadik egymást követő olyan év lesz, amikor a kiegészítő emelés elmarad köszönhetően annak, hogy a kormány túlbecsülte az inflációt a költségvetés készítésekor, amivel a törvényben rögzített célját is túlteljesítette: az értékmegőrzés helyett reálszintű növekedés történt a nyugdíjak esetében.
Székely Sarolta
mfor.hu
