Az Európai Bizottság belső piacért felelős tagja, Charlie McCreevy pénteken ismertette a 2004-ben kiadott - nem kötelező erejű - ajánlás végrehajtásáról szóló jelentést. Az ajánlások között szerepel, hogy a tőzsdén jegyzett társaságok rendszeresen hozzák nyilvánosságra a vezetői fizetések megállapításának módját, az egyes menedzserek éves jövedelmét, és terjesszék a közgyűlés elé a bérmegállapítás elveit.
A jelentés leszögezte: a kormányok összességében komoly haladást értek el a menedzserbérek áttekinthetővé tétele terén, ám az egyes országok teljesítményei között nagy különbségek vannak. Magyarországon, Lettországban, Ausztriában, Görögországban és Luxemburgban az ajánlás dacára ma sem kötelező nyilvánosságra hozni az egyes igazgatósági tagok jövedelmét.
A magyar szabályok - fél tucat másik tagállaméhoz hasonlóan - azt sem teszik kötelezővé, hogy a vezetői fizetések megállapításának elvei nyilvánosak legyenek; a hazai társaságoknak tehát elvben semmilyen kötelezettségük sincs arra, hogy információt közöljenek a vezetői fizetésekről.
Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok függetlensége terén sem túl biztató a magyarországi jogi helyzet. A törvény nem írja elő, hogy a jelölési és bérezési bizottságokba a tulajdonosoktól független tagokat is beválasszanak, mint ahogy arról sem rendelkezik, hogy hozzák nyilvánosságra az ilyen független igazgatók nevét vagy más adatait - áll a Világgazdaság cikkében.
