12 százalékkal nőttek a bérek hazánkban

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint idén az első öt hónapban a bruttó átlagkereset 11,5 százalékkal, míg a nettó 12,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A havi bruttó átlagkereset 157 200, a nettó 102 500 forint volt.

[ajanlo=143][igazitas=left/]A foglalkoztatottak létszáma ez alatt az idő alatt elérte 2,78 milliót, ami megegyezik az előző évi adattal. A versenyszférában 2005. január-májusban 0,4 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, míg a költségvetési intézményeknél 1,4 százalékos volt a létszámvesztés az előző év azonos időszakához képest.

Az [origo], a Menedzsment Fórum és a Jobpilot közel 700 humánerőforrás-szakember körében végzett internetes felméréséből viszont kiderült, hogy a hazai vállalatok 38 százalékánál nem történt béremelés az utóbbi egy évben.

A megkérdezettek 57 százaléka úgy nyilatkozott, hogy munkaadójuk egy év alatt 0-10 százalék között, tehát az inflációhoz közeli mértékben emelte a munkatársak fizetését. Csupán minden huszadik HR-szakember válaszolta, hogy cégénél az inflációnál jóval magasabb, 10 százalék feletti bérfejlesztés történt. Ezzel szemben a vállalatok 38 százaléka egyáltalán nem emelte a béreket.

Magyarországon a reálbérek az elmúlt évtizedben igen meredeken növekedtek. A '90-es évek elejének visszaesése után az évtized második felében a lassuló infláció és a növekvő jövedelmek egyenlegeként az előző évekhez viszonyítva rendre magasabb átlagjövedelmet regisztrált a KSH. Az 1995 és 2004 közötti időszakban 40 százalék feletti reálbér növekedést mért a szervezet. Az idei év első negyedében ez a trend tovább folytatódott: a márciusi nettó keresetek 8,1 százalékkal haladták meg 2004 azonos időszakáét, ez pedig 4,4 százalékos reálkereset-növekedésnek felel meg.

A magyar bérek azonban még így is rendkívül nagy lemaradást mutatnak az EU 15-ök átlagához képest, s ilyen tekintetben még az újonnan csatlakozott államok között is csak a középmezőnyben vagyunk.

Az Európai Munkáltatók Szövetségének (FedEE) jelentése alapján Dánia vezeti az európai fizetési rangsort, Magyarország pedig az európai fizetési lista végén van. Az éllovas észak-európai országban hatvankilencszer keresnek többet, mint a sereghajtó Moldáviában. A lista élmezőnyébe található még Németország, Svédország és Hollandia is. Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok közül Lettországban a legalacsonyabbak a fizetések, a balti állam a rangsor 40-ik helyére került.

A rangsorban Magyarország mindössze a 31-ik lett, noha az elmúlt időszakban némileg csökkent is a lemaradásunk. A hazai bérek csupán regionális összehasonlításban számítanak versenyképesnek, a szomszédos államok közül azonban még így is magasabbak a keresetek Szlovéniában és Horvátországban is.

Menedzsment Fórum