Az uniós források 2007 és 2013 közötti felhasználásának stratégiai dokumentuma, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) szerint összesen 400 milliárd forint áll rendelkezésre az informatikai jellegű, illetve az információs társadalom építését szolgáló fejlesztések támogatására. A Baja Ferenc által bemutatott összesítő táblázat szerint a 2007-2008-as kezdeti időszakban az operatív programok (EKOP, ÁROP, KEOP, GOP, TIOP, TÁMOP, KMOP, regionális OP-ok) keretiből 162,7 milliárd forint összegben jutott pénz fejlesztések finanszírozására (vagy ennyit határoltak el e célokra), ami a teljes ÚMFT tervciklusra szánt keret 41 százaléka.
Érdekességként jegyezzük meg, hogy a kormányzati informatikai projektekre szánt Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) hét esztendőre betervezett csaknem 90 milliárdos keretének 45 százaléka már gazdára talált (elköltötték vagy támogatási szerződésekkel projektekre lekötötték).
Baja előadásában több fontos üzenetet juttatott el a kormányzati informatikai fejlesztésekből megrendeléseket kapó vagy efféle megrendelésre vágyó informatikai vállalkozó hallgatóságnak. Utalt például arra, hogy egyedi fejlesztések és kutatások finanszírozására nem terveznek pénzt adni, és kereken kimondta, hogy azt a kormányzati célt, miszerint az összes magyarországi településre el kell juttatni a széles sávú internetet, optikai kábelekre alapuló infrastruktúrán kívánják megvalósítani.
Érthető módon Beck György, a Vodafone magyarországi vezérigazgató – mintegy a mobil távközlőket képviselve – a szélessávú internet fejlesztésében más nézetet vall. Beck kifejtette, hogy kevés szó esett Baja előadásában az „m”-ről, vagyis a mobilos megoldásokról, noha hazánkban 11 millió SIM kártya működik – miközben a számítógépes internetezés terjedése lassú ütemű és az elterjedtség nemzetközi összehasonlításban alacsony szintű. A nemzetközi mobilszolgáltató vezérigazgatója szerint nagy lendületet kapna a mobilos szélessávú internetelérések fejlesztése, ha az UMTS 900-as frekvenciáján engedélyeznék az adatátvitelt.
Válaszában Baja kifejtette, hogy szakértői szerint egyelőre az optikai szálas internetes infrastruktúra a legelérhetőbb megoldás, ugyanakkor azt is mondta, hogy a javasolt frekvenciahasználatot próbálják ki a mobilosok. Erős kételyei vannak azonban afelől, hogy a mobilszolgáltatók által javasolt megoldással megfelelően alacsony áron lehetne eljuttatni a szélessávú internetet az ország félreeső, távoli szegleteibe. Tapasztalatai ugyanis Bajának eddig azt mutatták, hogy a mobil távközlők ódzkodnak olyan helyekre elvinni a szélessávot, ahol kicsi a lélekszám, kevés a potenciális ügyfél.
