Még többe kerülhet jövőre a vasút
A közösségi közlekedés alapvetően három csatornán keresztül jut forráshoz a költségvetésből: legnagyobb tétel a helyközi közösségi közszolgáltatások költségtérítése, mely alapvetően arra szolgál, hogy kompenzálja a cégeket azért, mert a kelleténél olcsóbbak a menetjegyek. Magyarul ma a vasút és a volánjáratok olyan áron szolgáltatnak, hogy azon nem lehet nyereségesen működni. Emellett létezik a vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése, melyet azért kapnak a vasúttársaságok, hogy karban tartsák és működőképessé tegyék a hálózatot, illetve létezik egy úgynevezett szociális árkiegészítés, melynek keretében az államkassza fedezi a kedvezményes (diák, nyugdíjas stb.) jegyek különbözetét.
A 2013-as költségvetés nemrég benyújtott tervezete szerint a három tétel közül csak a szociális árkiegészítés összege nem emelkedik jövőre. A helyközi személyszállítási szolgáltatások költségtérítésére az idei 182,8 milliárd forint után 190,5 milliárd forint van előirányozva, míg a vasúti pályahálózat működtetését az idei 47 milliárd forint után jövőre 70 milliárddal dotálja az állam. Emellé jön még a változatlanul 93 milliárd forintos szociális árkiegészítés.
Mindent egybevéve tehát az idei 322,8 milliárd forint után jövőre 353,5 milliárd forintjába fog kerülni az államnak a helyközi közösségi közlekedés. Ebben nincs benne a helyi közlekedés, például a BKV állami támogatása, ez ugyanis nem szerepel a büdzsé tervezetében. "A helyi közösségi közlekedés finanszírozásának jelenlegi gyakorlata fenntarthatatlan. A kormány ezért elengedhetetlennek tartja a tulajdonos főváros érdemi, jelentős és tartós részvételét a budapesti közösségi közlekedés finanszírozásában" - mindössze ennyi olvasható a BKV kapcsán.
A MÁV szakítja ki a legnagyobb szeletet
A költségvetésben az nincs lebontva, hogy a fenti összeg hogy oszlik meg az egyes társaságok között, erre legfeljebb a korábbi évek gyakorlatából következtethetünk. Alapvetően a 350 milliárdos összeg három felé oszlik: egyrészt a MÁV-csoport, másrészt a Volán-társaságok, harmadrészt pedig a GYSEV részesül ebből.
2011-ben például a fenti tételek összesen 317,2 milliárd forintot tettek ki, ennek több mint a fele a MÁV-Start Zrt.-hez került. A cég tavaly 158,9 milliárd forintnyi állami költségtérítést kapott, az összesen 109 milliárd forintos árkiegészítésből pedig 20,9 milliárd forint vándorolt a kasszájába. Vagyis összesen 179,8 milliárd forint volt a MÁV-Start állami költségtérítése, a többi társaságnak a fennmaradó 137,4 milliárd forinton kellett osztozni. Az arányok valószínűleg most is hasonlók lehetnek.
Ráadásul a MÁV-csoport még nagyobb szeletet hasíthat ki a tortából, hiszen a fentiek mellett a MÁV Zrt. is kapott 41,9 milliárd forintot a vasúti pálya üzemeltetésének költségtérítéseként.
Elfújta a Széll?
A közösségi közlekedés azért is érzékeny terület, mert a Nemzetközi Valutaalap (IMF) többször is kiemelte, hogy szükség lenne hatékonyságjavításra ezen a területen. Egy csütörtöki interjúban Varga Mihály, a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter is ezt említette, mint az egyik lehetséges kérdéskört, ahol az IMF-nek feltételei lehetnek az újabb hitelcsomag tárgyalása alatt.
A kormány eleinte úgy tűnt, hogy meghallgatja a nemzetközi szervezet észrevételeit, hiszen a 2011 tavaszán bemutatott első Széll Kálmán Tervben már az idei évre 45 milliárd forintos megtakarítás volt előirányozva a közösségi közlekedés területén. Ebből a tervek szerint 5 milliárdos kiadáscsökkenéssel járt volna a Nemzeti Közlekedési Holding felállítása, melyre azóta sem került sor, 30 milliárdot hozott volna a MÁV adósságátvállalása és hatékonyságjavítása, további 10 milliárdot pedig a kedvezmények felülvizsgálata és az új tarifarendszer.
A MÁV-tól ugyan tavaly átvállalt 50 milliárd forintnyi adósságot az állam, ez azonban biztosan nem jár 30 milliárdos megtakarítással a kamatkiadások területén a vasúttársaságnál, míg a kedvezmények felülvizsgálata mindössze odáig jutott el, hogy a korhatár alatti nyugdíjasok nem jogosultak a nyugdíjaskedvezményre. Új tarifarendszer pedig egyelőre a publikus tervek között sem szerepel. Ráadásul a fenti számok azt mutatják, hogy nemhogy nem lesz egyre olcsóbb a közösségi közlekedés, de évről évre egyre többet költ rá az állam.
Beke Károly
mfor.hu
