Ahogy azt már mi is megírtuk a napokban, februárban számos negatív rekord dőlt meg a magyar munkaerőpiacon is. Persze, ez egy folyamat eredménye, és nem hirtelen szakadt a nyakunkba ez a halom kedvezőtlen adat, hiszen a 15-24 évesek munkanélküliségi rátáját vizsgálva látható, hogy a gondok 2008 év végén, 2009 év elején kezdődtek a válság kitörése nyomán. Az akkori, inkább 20 százalék alatt kicsivel tartózkodó ráta mára, 2013 januárjára 28,4 százalékra emelkedett, miközben 2012. augusztus-október háromhavi átlagban ért csúcsra 30,1 százalékkal. Azóta némi korrekció mutatkozik.
A munkaügyi hivatalok adatai alapján készült, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikája is visszaigazolja, hogy milyen nagy gondok is vannak ezen a területen. A 25 év alatti regisztrált munkanélküliek ugyanis 105 300-an voltak februárban. Egy hónap alatt 5 ezerrel emelkedett a számuk, egy év alatt pedig közel 20 ezer fős bővülés mutatkozik.
Európában sem kisebb problémákat okoz a fiatalok munkanélkülisége, elég ha csak a problémás Spanyolországra gondolunk, ahol a legfrissebb, januári statisztika szerint már 55,5 százalékos körükben a munkanélküliség, de kimagasló a ráta Portugáliában (38,6 százalék), Szlovákiában (35,9 százalék) és Lengyelországban is (28,1 százalék). Ez alapján egyébként a magyar 28,4 százalék a harmadik legmagasabbnak is minősül.
A GDP 2 százalékát bukjuk el
A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének közleménye szerint 2011-ben a fiatalok munkaerőpiacról való kikerülése 153 milliárd euró gazdasági veszteséget okozott az Unióban (ez az összeg az éves magyar GDP másfélszeresének felelne meg). Ez a konzervatív becslés a GDP 1,2 százalékának felel meg. Bár eltérés mutatkozik a tagállamok között, egyes országok, így például Magyarország is különösen magas, akár GDP-jük 2 százalékát meghaladó árat is fizetnek emiatt.
"A fiatalok körében jelen levő munkanélküliségi arány strukturálisan magas szintje azt jelzi, hogy komoly akadályok állnak a fiatalok előtt a munkaerőpiacra történő belépésükkor. Ezek a tendenciák már korábban, jobb gazdasági időszakokban is jellemzőek voltak, azonban a gazdasági válság tovább növelte azokat a kihívásokat, amelyek a fiatalok munkához jutását gátolják. Az elmúlt évek folyamatai egyúttal rávilágítanak a hosszútávú oktatási és munkaerő-piaci reformok, valamint a hatékonyabb támogatási és tanácsadási rendszerek szükségességére" - olvasható a közleményben.
Az MGYOSZ szerint "komolyan javíthatja a fiatalok jövőbeni foglalkoztathatóságát vagy egy sikeres vállalkozás megalapozását az is, ha a közép és felső szintű oktatás keretében lehetőségük nyílhat vállalkozói gondolkodásmódjuk és készségeik fejlesztésére. Lényeges előnyt jelenthet továbbá a külföldi munkatapasztalat is: hiszen itt a nyelvtudás elmélyítésén kívül más nemzetek munkakultúrájába, eltérő munkamódszereibe is bepillantást nyerhet a fiatal munkavállaló".
A szövetség rámutat arra is, hogy a fiatalok sajátos helyzetben vannak, mivel teljesen hiányzó vagy csak korlátozott munkatapasztalattal bírnak, amikor belépnek a munkaerőpiacra. Ezért a strukturális problémákra adott válaszokon túl, a fiatalok foglalkoztatásának javítását a munkaadóknak juttatott pénzügyi kedvezményekkel és speciális munkahelyi megállapodásokkal is segíteni kell, így bátorítva a vállalatokat a fiatalok toborzására.
mfor.hu
