Varga László emlékeztetett arra, hogy az egykori szovjet repülőtér területén az 1991-ben elvégzett környezeti állapotfelmérés szerint egymilliárd forintos volt a környezeti kár. A legsúlyosabban a volt üzemanyagtöltő- és tároló helyeknél károsodott a talaj és a talajvíz.
Varga László felidézte azt is, hogy miután az önkormányzat 1994-ben megvásárolta a repülőteret, évente 5-8 millió forintot fordított kármentesítésre, de az csak a meglévő állapot fenntartására, a szennyeződés terjedésének megakadályozására volt elegendő. A fordulatot az jelentette, hogy 2005-ben pályázatot nyújtottak be KIOP-hoz a repülőtér környezeti kármentesítésére - tette hozzá.
Habi Péter, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejlesztési igazgatóságának osztályvezetője a sajtótájékoztatón elmondta: a KIOP-ban országosan rendelkezésre álló 6,5 milliárd forintból a debreceni önkormányzat száz százalékos támogatásként 818 millió forintot kapott a repülőtér kármentesítésére. A támogatás 75 százaléka az EU-tól származott, a többit a hazai költségvetés biztosította.
A kármentesítési munkálatok 2006 decemberében kezdődtek és az idén július 31-re fejeződtek be - közölte Magyar Balázs, a kivitelezést végző Elgoscar 2000 Kft. projektvezetője. A repülőtér 48300 négyzetméteres területén végezték el teljes körűen a szennyezett talaj- és talajvíz kármentesítését, s összesen mintegy 11400 liter szénhidrogéntől szabadították meg a légikikötő területét - tette hozzá a projektvezető.
