A közlemény szerint miközben a teljes lakosság kétharmadának nincs pénze arra, hogy utazzon, a K&H által vizsgált 19-29 éves városi fiatalok közel fele mondta csak azt, hogy nem volt, és nem is megy nyaralni.
A többiek átlagosan 8,3 napot szánnak nyaralásra, 60 százalékuk 7 napot vagy kevesebbet. Ők legszívesebben vízpartra mennek, kirándulnak, vagy túráznak. Kéthetes kikapcsolódást kevesen, mindössze negyedük engedhet meg magának, ennél hosszabb utazás pedig már csak a fiatalok töredékének fér bele az idejébe vagy a költségvetésébe - írták.
A felmérés szerint nyaralni többségében a fiataloknak az a rétege megy, akiknek nem kell különösebben spórolni erre, vagy legfeljebb 3 hónapig tesznek félre arra, hogy pihenhessenek. Ők átlagosan 79 ezer forintot költenek nyaralásra, de közel felük csak 50 ezer forint alatti összeget szán ilyen célra.
Ötödük külföldre tervezi a nyaralást, 44 százalék belföldön nyaral. A 2013-as adatokhoz képest duplájára nőtt azok száma, akik rokonaikat látogatják meg egy külföldi utazás alkalmával. A K&H felmérésének összesített adatai szerint a fiatalok többsége, közel 70 százalékuk maga teremti meg a nyaralásra a pénzt, és csak 20 százalék körüli azok aránya, akik a szülők támogatására hagyatkoznak ezen a téren.
Legtöbben a budapesti fiatalok közül mennek nyaralni (68 százalék). Kelet-Magyarországon a fiatalok kevesebb mint fele (47 százalék), a kisebb városokban lakóknak pedig mindössze 44 százaléka utazik el nyáron valahova. A K&H pályakezdők jóléti indexe megállapításához negyedévente 500, 19 és 29 év közötti fiatalt kérdeznek meg interneten kiküldött kérdőív segítségével, amelyet a válaszadók önállóan töltenek ki. A kutatás a városi népességre terjed ki és reprezentatív a nem, a korcsoportok, a befejezett iskolai végzettség és a régiók tekintetében.
MTI
