Ebben közrejátszik a magyar szakemberek külföldi munkavállalása, hiszen Európában ugyanazok a hiányszakmák mint Magyarországon. Még nagyobb problémát okoz az utánpótlás képzése az oktatási rendszerben. A munkaügyi szervezet hiába támogatja kiemelten a hiányszakmákra történő beiskolázást, nincs annyi jelentkező, amennyire a munkaerőpiacnak szüksége lenne.
A főigazgató úgy véli: javítana a helyzeten, egyrészről ha emelkedne a hiányszakmákban dolgozók bére, másrészről ha a szakképzésben érvényesülne a tervezés, a képzés igazodna a munkaerőpiac igényeihez. Ez a fajta tervezés a feladata a január elején megalakult regionális képzési bizottságoknak - mondta.
Kiss Ambrus hangoztatta: a pályaválasztási szolgáltatást újra kellene indítani az általános iskolákban, mert hiányosak a pedagógusok és a diákok ez irányú ismeretei.
Ennek a helyzetnek a javítására indítottak programot a közelmúltban Győr-Moson-Sopron megyében - közölte Rimányiné Somogyi Szilvia főigazgató-helyettes a sajtótájékoztatón. Elmondta: a kísérlet lényege, hogy a munkanélküli pedagógusokat vonják be a pályaválasztási tanácsadásba.
A főigazgató-helyettes hangsúlyozta: a programban résztvevő pedagógusok nem kerülnek vissza a közszférába, civil szervezetek kötelékében végzik tevékenységüket, amelynek része a gyenge tanulók korrepetálása, felkészítése a szakmunkásképzés követelményeinek teljesítésére.
A régió 3,07 milliárd forint decentralizált foglalkoztatási alappal gazdálkodik ez évtől. A két év alatt felhasználható összegből a legnagyobb hányadot képzésre költik. Az idei teendők közül a főigazgató kiemelte: szorgalmazzák, hogy a munkaadók vállaljanak a jelenleginél többet a munkavállalók képzéséből, foglakoztathatóságuk javításából. Míg Európa legtöbb országában a dolgozók mindegy 70 százalékát a munkaadó képezi ki, addig ez az arány Magyarországon 30 százaléknál kisebb.
Tavaly összességében közel 10 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma a nyugat-dunántúli régióban.
