A legfőbb tüntetésen, Párizsban a rendőrség szerint 16 ezren, a szervezők szerint 25 ezren vettek részt. A szakszervezetek azt közölték, hogy országszerte 270 ezren vonultak utcára, a belügyminisztérium nem közölt adatokat. A kormány a nyár végén jelentette be, hogy a jövő évi költségvetési tervezetben 12 milliárd eurós megtakarítással számol. Az ennek eléréséhez bejelentett intézkedéseket a szakszervezetek "igazságtalannak és tisztességtelennek" tartják, s lépéseket követelnek a vásárlóerő és a munkahelyek megtartása érdekében.
"Elutasítjuk a megszorító politikát, amit ha most hagyunk, még nagyobb méreteket ölthet" - fogalmazott a La Tribune című pénzügyi lapban Bernard Thibault, a legjelentősebb szakszervezeti tömörülés, a CGT vezetője. Szerinte a bejelentett intézkedések egyelőre mérsékletesek, de csak azért, mert jövő tavasszal elnökválasztást tartanak Franciaországban.
A közlekedésben csak korlátozott hatásai voltak a sztrájknak. A vasutasoknak a 20 százaléka nem vette fel a munkát, a vonatoknak délelőtt mintegy háromnegyede menetrendszerűen közlekedett, a nemzetközi járatokat egyáltalán nem érintette a munkabeszüntetés, s a párizsi tömegközlekedésben sem voltak gondok. Mintegy negyven vidéki városban néhány órás figyelmeztető sztrájkot tartottak a tömegközlekedésben dolgozók, ezek közül hat helyen (Nizza, Cannes, Maubeuge, Reims, Pau és Poitiers) gyakorlatilag semmi nem járt egész nap.
"Úgy vélem, hogy ez a nap szükséges volt a megszorító csomaggal szemben. Ez nem volt olyan, mint a nyugdíjreform elleni nagy szociális megmozdulás, de nem is egy olyan nap volt, amelyen nem történt semmi" - fogalmazott Annick Coupé, a Solidaires nevű mozgalom szóvivője.
A szakszervezetek egyebek mellett követelik a közszférában - különös tekintettel a közoktatásra - a leépítések leállítását, valamint különadó kivetését a pénzügyi tranzakciókra. A túlórapénz adó- és járulékmentesítését Nicolas Sarkozy államfő vezette be mandátuma elején, a jövő évi költségvetési tervezet szerint azonban eltörlik ezt a kedvezményt, amit szintén kifogásolnak a szakszervezetek. A bírói szakszervezetek például azért csatlakoztak a felhíváshoz, mert október 1-jétől minden igazságszolgáltatási eljárás legalább 35 eurós illeték megfizetésébe kerül.
MTI
