Sik Endre, a Tárki vezető kutatója, az intézet közleményében hangsúlyozta: a magyar lakosság migrációs potenciálja, vagyis azok aránya, akik rövid vagy hosszú távú migrációt vagy kivándorlást terveznek, a 2000-es évek elejére nőtt meg a rendszerváltás idejéhez képest. A szakértő szerint azóta az ország határain túli munkavállalás szándéka ingadozik, ám a kivándorlást tervezők aránya lassan, de folyamatosan nő.
A Tárki vezető kutatója kiemeli: 2011 áprilisában a felnőtt lakosság 12 százaléka tervezte, hogy néhány hétre vagy hónapra külföldre megy dolgozni, ezen belül 13 százaléka pár évi kint tartózkodásban gondolkozott, 7 százalékuk pedig végleg ki akart vándorolni. A migráció legkedveltebb célországai közé évek óta Németország és Ausztria tartozik, de az európai uniós csatlakozás hatására szabadabb munkavállalást biztosító Egyesült Királyságot is egyre többen választják - fűzte hozzá a szakértő.
Sik Endre megjegyezte: nem tartja valószínűnek a külföldi munkavállalási kedv érdemleges változását amiatt, hogy május elsejétől Ausztriában és Németországban is szabadon vállalhatnak munkát az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országok állampolgárai, így a magyarok is.
Az intézet áprilisban az Európai Integrációs Alap támogatásával készített felmérést, amely a Tárki 1993. óta tartó migrációs szándékokkal foglalkozó kutatássorozatába illeszkedik.
MTI
