Ugyanakkor a szanálás célja is különbözik a nyugati cégekétől: míg Nyugat-Európában a költségcsökkentés áll előtérben, keleten nagyobb hangsúlyt kap a forgalomnövelés. A Roland Berger cégtanácsadó tanulmánya szerint a kelet- és közép-európai cégek csak akut likviditási válság esetén vezetnek be szanálási intézkedéseket. Romániában a cégek 60 százaléka például csak a fenyegető fizetésképtelenség esetén lép. Csehországban 50 százalék, Horvátországban 40 százalék ezen cégek aránya. Egyedül a lengyel cégek között 20 százalékos csupán ez az arány, és ezzel gyakorlatilag a nyugat-európai szintet közelítik.
A leghosszabb a "reakcióidő" Magyarországon: a likviditási válságot a banki támogatások és a szubvenciók gyakran hosszú ideig elfedik. A kelet- és közép-európai cégeknél az átalakítási intézkedések során sokkal inkább a forgalom növelésére, semmint a költségcsökkentésre helyezik a hangsúlyt. A román cégek 63, a lengyelek 55, a csehek és a horvátok 41, a magyarok 38 százalékánál egyértelműen a forgalom növelését helyezik előtérbe az átalakításkor. Az osztrák cégeknél ez az arány csak 25 százalék. A tanulmány elkészítésébe 2500 európai céget vontak be, közülük 1100 horvát, lengyel, magyar, román és cseh vállalkozást.
A hazai problémákra egy másik közelmúltban publikált elemzés is rámutatott. Az elmúlt tíz év alatt 2005-ben volt a legtöbb csődeljárás, végelszámolás és felszámolás. Emellett tovább romlott a magyar társaságok fizetőképessége és fizetőkészsége is - állapította meg a Creditreform Magyarországi Hitelezővédelmi Szövetség elemzésében.
