A felmérés adatai szerint több mint ötszáz hazai társaság válaszai alapján a kutatók úgy találták: a válság hatására emelkedett az újítást bevezető vállalkozások száma Magyarországon. A 2006-2008-as időszakban a hazai kis és közepes vállalatoknak kevesebb mint az ötöde vezetett be valamilyen újdonságot - akár termékkörében, akár a gyártási eljárásokban. Ezzel az eredménnyel Magyarország az utolsó helyen szerepelt az Európai Unió 27 tagországa között.
A felmérés az innovatív vállalatok számának érdemi növekedéséről ad számot. A kutatás szerint a válaszadó vállalatok közel 60 százaléka fejlesztette technológiáját, vagy termékkörét az elmúlt három évben, míg a következő években 80 százalékuk tervez innovációt.
A vállalatok majdnem 60 százaléka azért tartja szükségesnek a fejlesztést, mert enélkül lemaradna, és a technológiai fejlődés szükségszerű követésével indokolja az innovációt. A termékek megújításának fő mozgatórugója azonban továbbra is a piaci részesedés növelése, illetve az új piacokra lépés. Az elmúlt három évben a társaságoknak mintegy 60 százaléka állami vagy uniós támogatást vett igénybe fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához, közel a harmaduk pedig bankhitelből is finanszírozta innovációs tevékenységét.
Vezetők innovátor szerepben az mfor.hu konferenciáján
A megkérdezett cégvezetők többsége úgy nyilatkozott, ha a saját tőkén kívül nem nyernek valamilyen pályázaton, vagy nem jutnak egyéb külső forráshoz, akkor nem tudták volna megvalósítani az újítást. Amíg az önerőt kiegészítő banki hitelfelvételt sok esetben akadályozza a pénzintézetek számára nem elfogadható fedezet, addig a közvetlen támogatások igénybevételének gátja az ismerethiány.
"A K+F+I folyamatokat teljesen lefedő uniós forrásoknak a következő három évre rendelkezésre álló 132 milliárd forintos keretéből külön konstrukció segíti 28 milliárd forinttal az elsősorban eszközbeszerzésben érdekelt és az eljárások fejlesztésében érintett munkavállalókat foglalkoztató cégeket" - mondta Váczi Dávid, az OTP Hungaro-Projekt értékesítési igazgatója.
A fejlett országokban kulcsszerepet játszó kockázati tőketársaságok szerepe Magyarországon még csekély. Ennek az is oka, hogy a hazai cégek egyelőre tartanak a kockázati befektetéssel járó tulajdonjog átadástól. Oszkó Péter, a PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója ennek kapcsán megjegyezte: a kezdő vállalkozások számára jelenleg elérhető kockázati tőkeforrások több mint elegendőek, s a kihelyezések legnagyobb akadálya nem is az innováció és a minőségi fejlesztések alacsony száma, hanem az azok piacra vitelében kellő jártassággal rendelkező vezetők hiánya.
Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese elmondta: a jövőben kiemelkedő szereppel bírnak a pályázati források, amelyeket előfinanszírozás és hitel felvétele mellett a kockázati tőke bevonása egészíthet ki. Kiemelte: vállalatmérettől függetlenül a finanszírozáshoz szükséges források megtalálása az innovációs tevékenység sikerének záloga.
MTI
