A munkaerőpiaci igényekkel összhangban határozták meg a jövő évi felsőoktatási hallgatói keretszámokat; a 2009/10-es tanévben várhatóan 56 ezer államilag finanszírozott hallgató léphet be a felsőoktatási intézményekbe - közölte Hiller István oktatási miniszter a Felsőoktatási Kerekasztal keddi ülése után. A kormány elé kerülő javaslat értelmében emelkedik a természettudományos és a műszaki képzésre felvehető hallgatók száma és csökken a társadalomtudományi képzésben tanulóké - tette hozzá a sajtótájékoztatón a szaktárca vezetője.
Hiller István közölte, hogy az agrár szakterületre 1900, a természettudományos képzésbe 4200, a műszaki képzésbe 9700, a gazdaságtudományi képzésbe 5900, míg a társadalomtudományi képzésbe 3000 hallgatót vennének fel. Nem változik az osztatlan orvosi és jogi képzésben tanulók száma. Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta: azt kérték, hogy a felsőfokú szakképzésben betöltetlenül maradó helyeket a vidéki főiskolák keretszámainak növelésére fordítsák.
Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke közölte, a jogi képzés keretszámának stagnálása olyan irányba mutat, amit a hallgatók nem igazán tudnak elfogadni; szerintük csökkenteni kellene ezt a számot.
A miniszter a felvetésekről az MTI kérdésére elmondta, hogy azt a javaslatot terjeszti a kormány elé, amit "szám szerint a Felsőoktatási Kerekasztalon megtárgyaltak és elfogadtak". Hozzátette: a kormány előtt ugyanakkor jelezni fogja a HÖOK javaslatát is az osztatlan jogi képzésben tanulók számának csökkentéséről és a természettudományi, műszaki képzésekre történő átcsoportosításáról. A végső döntésről tájékoztatást fognak adni - ígérte.
Azzal kapcsolatosan, hogy a felsőfokú szakképzés betöltetlen helyeit a vidéki főiskolák kapják, azt mondta: a tárcának az az álláspontja, hogy a kimaradó létszámot fel lehessen használni az államilag finanszírozott képzésben. Arról, hogy ez már mostantól így legyen vagy csak egyéves felkészülési idő után, a kormány dönt majd.
Hiller István megjegyezte: azon nem kívánnak változtatni, hogy az adófizetők pénze a hallgatók teljesítménye és intézményválasztása alapján kerüljön a felsőoktatásba. A grémium tagjai egyetértettek az emelt szintű érettségi létével, s azzal, hogy a különböző képzési területek egymástól függetlenül maguk dönthessenek arról, mikor kérnek ilyen vizsgát, s ne a kormány határozzon erről - közölte a miniszter.
