38,9 milliárd forintért vette meg az Erste Bank Hungary 15 százalékos részesedését a magyar állam nevében a Corvinus Zrt., jelentette be múlt hét hétfőn Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter még korábban, május 5-én azt közölte az akkor még nem publikált vételárral kapcsolatban, hogy a tárgyalások során a magyar kormány jól képviselte az adófizetők pénzét, de azt is hozzátette, hogy az Erste is a részvényesei érdekeit. Ez utóbbit mindenféleképpen alátámasztja, hogy az osztrák Erste magyarországi leánybankjának saját tőkéje december végén 160,3 milliárd forintot tett ki, aminek a 15 százaléka 24 milliárdra rúg. Miután a vételár 38,9 milliárd forint volt, így az állam 161 százalékon vásárolta be magát a bankba.
Hogy a könyv szerinti érték 161 százalékán történt tranzakció olcsó vagy drága a mindenki számára rendelkezésre álló adatok alapján nehéz eldönteni, már csak azért is, mivel az Erste Bank Hungary negyedéves adatokat nem közöl. Márpedig jó eséllyel a 2014-ben 101,4, tavaly pedig 22 milliárdos mínuszt elkönyvelő pénzintézet idén már nyereséges lesz annak ellenére, hogy az Erste Group beszámolója szerint az első negyedévben a magyar leány még 0,2 millió eurós mínuszt produkált. Ugyanakkor a belső fogyasztás felpörgése, a hitelezés újraindulása, az ország pénzügyi stabilitásának növekedése, a korábbi rossz hitelek évek óta tartó leírása, és persze a bankadó csökkentése az egész szektor számára pozitív gazdálkodási környezetet teremtett. Ez meg is látszik a hitelintézeti szektor idei első negyedéves számain, az MNB statisztikája szerint ugyanis január és március között 191,4 milliárdnyi adózott nyereséget termeltek a hazai bankok. Ez bő háromszorosa a 2015-osnek.
Nézze meg a világ első 3D nyomtatóval készült épületét!
Ráadásul, ahogy a magyar Erste elnök-vezérigazgatója fogalmazott a Citibank lakossági üzletág idei akvizíciójával az évtized egyik legnagyobb banki tranzakcióját hozták tető alá. Ennek, valamint a saját jelzálogbank alapításának köszönhetően a menedzsment szerint megteremtették a növekedés és a nyereséges működés feltételeit.
De visszatérve az árhoz a 2015 év végi saját tőkére vetített 160 százalékos vételár a tőzsdén forgó két bank árazásával összehasonlítva nem mutat kiugró értéket. Az OTP esetében például az első negyedéves 1232,5 milliárd forintos saját tőkét a BÉT adatai szerint a piac jelenleg 1920 milliárdra értékeli, vagyis a könyv szerinti érték 155,7 százalékán forognak a papírok. Az összehasonlítást megnehezíti, hogy az OTP regionális nagybank lett, hiszen eredményét nemcsak a magyar folyamatok, hanem az orosz, ukrán, valamint a közép-európai piacok alakulása is alapvetően befolyásolja.
Bár az FHB a magyar piacon működik, a vele történő összehasonlítást pedig az elmúlt napok eseményei teszik lehetetlenné. Egyrészt a bank a saját tőkéjébe, ami az első negyedév végén 107,5 milliárdot tett ki, beleszámította azt a 112 millió euró névértékű alapvető kölcsöntőke kötvényt is, amelyet az MNB büntetés után a múlt héten vett vissza ismeretlen tulajdonosától. A kötvény nélkül a bank saját tőkéje lényegesen kevesebb, mindössze 72,2 milliárd forint.
Másrészt a Spéder Zoltán személye körüli hadjárat következményeként az FHB piaci értéke bő 40 százalékkal zuhant az elmúlt napokban. Emiatt a jelenlegi 27 milliárdos piaci kapitalizáció jóval alacsonyabb árazást jelent az Ersténél számolt 160 százaléknál.
Mindenesetre az a tény, hogy az EBRD ugyanazokkal a paraméterekkel vásárolta be magát az Erste Bankba, mint a magyar kormány, azt mutathatja, hogy a Corvinus fair értéket fizethetett érte. Különösen, ha a bank ígéretéhez híven valóban 550 millió euróval (173 milliárd forint) növeli a magyarországi hitelezését.
mfor.hu
