A szakma kvótát szeretne



A környezetvédelmi tárca számításai szerint jövőre mintegy 4,5-5 milliárd forint bevétel származhat abból, hogy az információhordozó papírokat, valamint a festékek, lakkok hígítóit, oldószereit is bevonnák a termékdíjasok körébe. A papírszakma hulladék-begyűjtési kvóták bevezetését szorgalmazza.

Az egyeztetés alatt lévő törvénymódosító tervezet kilónként 6,2 forintos díjat vetne ki a papírokra, a hígítókra pedig kilónként 200 forintot. A Környezetvédelmi Minisztériumnál lapunknak azzal indokolták a tervezett változtatásokat, hogy az EU-csatlakozásig szükség van egy átmeneti időszakra, amikor kialakulnak a hulladékkal kapcsolatos kötelezettségek átvállalásának intézményei.

A tárcánál úgy értékelik, hogy a módosítással valójában az állami kivonulást teremtik meg. Lehetővé válna, hogy a különböző szakmák -- az uniós gyakorlathoz hasonlóan -- létrehozzák azokat a szervezeteket, amelyek maguk koordinálják a hulladékok visszagyűjtését, illetve hasznosítását.

A rendszer működése esetén a termelők mentesülnének a termékdíj befizetése alól, ugyanakkor licencdíjat utalnának a koordináló szervezetnek.

A Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség azt javasolta a minisztériumnak, hogy begyűjtési és hasznosítási kvótákat állapítson meg -- mondta lapunknak Peller Katalin, aki július 1-jétől a szövetség főtitkára lesz. Átlagosan 30-40 százalékos kvótát tartanak reálisnak. Szükség lenne ugyanakkor a differenciálásra is, hiszen sok függ attól, hogy a gyártott papírból milyen termék lesz -- hangsúlyozta. Amíg ugyanis az újságpapír több mint 80 százaléka hulladékká válik, addig az úgynevezett "író-nyomó papírnál" (könyv, irodai sokszorosítópapír, reklámkiadványok) nagyon eltérő ez az arány. Az előállított könyveknek például 10 százaléka sem lesz hulladék. Magyarországon tavaly egyébként 724 ezer tonna papírt használtak fel (ebben benne vannak a csomagolóanyagok is), ebből 85 ezer tonna az újságpapír, s 280 ezer tonna az író-nyomó papír. (A tavaly összesen felhasznált papírból 506 ezer tonna a hazai előállítású, amelyhez 457 ezret importáltak, ugyanakkor 239 ezer tonna ment exportra.)

A begyűjtési és hasznosítási rendszer működésének azért lenne nagy jelentősége, mert mentesség esetén a gyártókra kivetett termékdíj nem gyűrűzne tovább a nyomdaiparhoz, kiadókhoz, terjesztőkhöz, illetve a fogyasztókhoz -- mutatott rá. A szakminisztérium a papírnál 0,1 százalékos drágulással számol -- tudtuk meg a tárcánál. Hogy a termékdíj miatti többletköltségből termékenként mennyit tudnak áthárítani a fogyasztóra, erre a kérdésre ma még nincs válasz -- mondta Peller Katalin. Ez a piaci helyzettől is függ.

Bár a papír a természetben lebomlik, és többszörösen felhasználható, a szakma ennek ellenére egyetért azzal a céllal, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen -- állítja. Megítélése szerint nincs olyan cég, amelyik megkérdőjelezné, hogy a hulladékot be kell gyűjteni és hasznosítani kell.


Olvasta már?



hirdetés
hirdetés
elrejt
 
.