Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén a munkavállalók, a munkaadók és a kormányoldal képviselői a 2011-es költségvetést és a jövő évi bérek alakulását tárgyalták meg. A jövő évi büdzsé tervezete 3 százalékos gazdasági növekedésre épül, azonban a szakszervezetek szerint ez túlságosan optimista előrejelzés.
Matolcsy: 400 ezer új munkahely 2015-ig
A 2013-15 közötti időszakra évi 1000 milliárd forinttal nőhet az államháztartás bevétele, míg kiadási oldala 600-800 milliárd forinttal csökkenhet, többek között az adósságszolgálat, a PPP-programokkal kapcsolatos kiadások és az állam működési költségeinek zsugorodása következtében - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén.
A kormány arra számít, hogy a bevételi oldalt a foglalkoztatás bővülése fogja megdobni, 2015-ig 400 ezer új adózó munkahely létrejöttével kalkulálnak - emelte ki Matolcsy.
Törékeny a talpraállás költségvetése?
A nemzetgazdasági miniszter megerősítette, hogy "a talpraállás költségvetése" - a 2011-es büdzsé - tervezésekor három sarokszámmal kalkulál a kormány: egy már érzékelhető, 3 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos, csökkenő pályát jelentő inflációval, valamint az államadósság mérséklődésével - ez utóbbinál konkrét számot nem említett a miniszter.
A jelek szerint azonban a 3 százalékos jövő évi növekedés csak a kormány számára érzékelhető: a szakszervezetek képviselői éppen amiatt aggódnak, hogy megalapozott-e az előrejelzés.
A pénteki plenáris ülésen Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, a munkavállalói oldal szóvivője hangsúlyozta: "aggódnak", hogy a 3 százalékos gazdasági növekedési előrejelzés megalapozott-e. Kifejtette: a fenntartható növekedésnek a belső fogyasztás beindulása is feltétele, nemcsak a külső gazdasági környezet javulása.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a munkaadói oldal képviseletében elmondta: a magyar költségvetésnek továbbra is strukturális problémája a jóléti kiadások magas, 60 százalék feletti aránya, amelyet álláspontjuk szerint csökkenteni kell. Hosszabb távon növelni szükséges a gazdaságélénkítésre szánt forrásokat - emelte ki.
Pataky Péter úgy fogalmazott: a költségvetési hiánycél egy olyan "fal", amelyet nem lehet átlépni, ennek figyelembevételével kell átgondolni az intézkedéseket. A munkavállalói oldal egyetért azzal, hogy elkerülhetetlen a foglalkoztatás bővítése, és hogy a költségvetés az államadósság csökkentését is célul tűzi ki - hangsúlyozta.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a háztartások fogyasztásának 2,6 százalékos növekedésénél a kormány nem kalkulál a különadó "utóhatásaival", vagyis azzal, hogy az érintett cégek az árak emelése mellett belső megszorító intézkedéseket - például létszámleépítést - is alkalmazhatnak a terhek áthárítására.
Minimum 76 800 forint lesz a minimálbér
A minimálbér legalább 4,5 százalékos, havi 76 800 forintra emelését javasolja 2011. január 1-től a kormány - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az érdekegyeztetésen. A kormány tagja ezt már a két héttel ezelőtti OÉT-ülésen is leszögezte, szerinte azért van szükség ekkora emelésre, mert akkor senkit nem ér veszteség az egykulcsos személyi jövedelemadó januári bevezetésével.
Matolcsy György ismertette: a kormány azt javasolja, hogy a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimuma legalább 3,4 százalékkal, 92 500 forintra emelkedjen. A kormányzati oldal továbbá azt javasolja, hogy az OÉT a vállalkozási szférának a bruttó kereseteknek a prognosztizált inflációt meghaladó, legalább 5 százalékos növelését ajánlja 2011-ben. Matolcsy György kiemelte: a megnevezett számok az emelés alsó, minimális szintjeit jelentik.
MTI/mfor.hu
