Magyarországon ma csak minden hetedik vállalat alkalmaz távmunkát – derült ki a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. legújabb, a távmunka hazai ismertségét és elterjedtségét vizsgáló kutatásból. Sokan nem ismerik vagy nem látnak rá belső igényt, pedig a megkérdezett vállalkozások azon hányada, amely már évek óta sikerrel alkalmazza ezt a munkaszervezési módszert, többségében pozitívan vélekedik a távmunkáról. Ezek a vállalatok jellemzően nagyobb hatékonyságról, költségcsökkenésről és a munkavállalói elégedettség növekedéséről számolnak be.
"A felmérés alapján megállapítható, hogy ma még mindig nagyon alacsony ennek a munkavégzési formának a kihasználtsága és tudatos alkalmazása Magyarországon. A kutatás mintáját adó vállalatok mindössze 14 százaléka alkalmaz jelenleg távmunkában munkavállalókat, és csupán további egy százalék körüli azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek ezt a közeljövőben tervezik bevezetni" – mondta Forgács Tamás, a Deloitte Vállalati kockázatkezelési tanácsadás üzletágának szenior menedzser, lapunk szakértője.
A távmunkát nem alkalmazó vállalatok 53 százaléka szerint a tevékenységük nem igényli vagy az elvégzett munka jellege nem teszi lehetővé a távmunka alkalmazását. A kutatás adataiból viszont arra lehet következtetni, hogy sokan nem ezen okok, hanem egyszerű ismerethiány miatt nem alkalmazzák ezt a foglalkoztatási formát.
Vagyis a vezetők vagy nem találkoztak ezzel a lehetőséggel, vagy nem tudják, hogyan lehetne alkalmazni vállalatuknál. A távmunkától elzárkózó vállalatok több mint egyharmada (37 százalék) nem tudott okot mondani, hogy miért nem alkalmazza, illetve miért nem tervezi alkalmazni a távmunkát.
Az államnak is ösztönöznie kellene a távmunkát
A vállalatok ma elsősorban az értékesítők és ügynökök (57 százalék), menedzserek (38 százalék), informatikusok (28 százalék), mérnökök (13 százalék), pénzügyi szakemberek, illetve tanácsadók (11 százalék) számára biztosítanak távmunka-lehetőséget. Szempontjaik között a munkaerő-megtartás, a céghűség, valamint a szélesebb munkaerő-piaci "merítés", illetve a költségcsökkentés reménye is szerepel.
A Deloitte felmérésének eredményei, illetve a napjainkban tapasztalható globális tendenciák fényében kijelenthető, hogy az államnak hazánkban is érdemes lehet nagyobb hangsúlyt fektetnie a távmunka ösztönzésére. A kutatás során ugyanis a megkérdezett cégek több mint fele jelentette ki, hogy valamilyen kedvezmény vagy támogatás még inkább ösztönözné a távmunka szélesebb körű alkalmazását – hangsúlyozta Forgács Tamás.
A költségek csökkentéséről a válaszadó cégek 45 százaléka számolt be. Szintén jó módszernek tartja a mai gazdasági válság idején a távmunka bevezetését és minél nagyobb arányú alkalmazását Dénes Attila, a Humánplus ügyvezető igazgatója, aki az ilyen munkaformában dolgozók teljesítményének értékeléséről beszélt a napokban megtartott Távmunka Szakmai Műhelyen.
Már csak azért is érdemes ezzel az eszközzel élni, mert a mostani nehéz üzleti környezetben nagyobb biztonságban érezhetik magukat az ilyen dolgozók, hiszen kevesebbe kerülnek a cégnek.
A megtartásban is segíthet az értékelés
A szakember szerint a távolról dolgozók esetében különösen fontos a TÉR (teljesítményértékelés), hiszen hatékonyságuk javításában ez jelentős szerepet játszhat. Mint mondta, minél jobban működik a rendszer, annál kisebb a dolgozókban a félelem, hiszen tisztában vannak azzal, mit gondol róluk felettesük, mennyire elégedettek munkájukkal.
A mai gazdasági klímában különösen fontos a költségcsökkentés, a teljesítmény- és eredménynövekedés, amihez a távmunka és a TÉR alkalmazása is kitűnően hozzá tud járulni – véli Dénes Attila. Szerinte a teljesítménymenedzselés egy olyan eszköz, ami nem csak a vezetők, de az alkalmazottak kezében is van, és a közös gondolkodáson keresztül jelentősen javíthat az egyéni és a csoport teljesítményén, illetve hozzásegíthet a szervezeti célok eléréséhez.
Jutalom is lehet a távmunka
Bár szerinte minden egyes cégnél más a sikerrecept, a tudatosság sokat segíthet. Ezért meg kell határozni, mik a pontos elvárások a kollégáktól, milyenek a munkatársak, miben kell fejleszteni őket. Ezen kívül ellenőrizni kell, ismerik-e az elvárásokat az alkalmazottak. A végső lépés pedig egy 360 fokos értékelés lehet, amiből kiderülhet, hogyan látja magát az illető, illetve milyennek tartják mások.
A távmunkásoknál fokozottan nagy szerepe lehet annak, hogy a visszajelzésben legyen segítség is, ne csak a hiányosságokat közöljék velük. Mivel a vezetők nem látják naponta őket, ezért különösen fontos, hogy lássák, miben tehetségesek, mire kell összpontosítani saját és a szervezet eredményessége érdekében. Mivel a távmunka alkalmazásához nagyfokú bizalomra van szükség, ezért a lehetőséget az ilyen típusú munkavégzésre akár jutalomként is adhatják az arra érdemes kollégáknak.
A témában kérdezze Forgács Tamás szakértőnket. A szakember a Magyar Távmunkaszövetség elnöke.
Kovács Zita
