3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A pályázati anyagok elbírálásánál vagy az interjún előfordul, hogy a jelöltet azzal az okkal utasítják el, hogy túlképzett a meghirdetett pozícióra. Vajon miért ódzkodnak a munkaadók olyan pályázó felvételétől, aki többet tud, mint ami szükséges a munkához? Mely munkavállalói csoportokat érinti a túlképzettség? A Jobpilot két szakembert kérdezett a túlképzettek negatív megítéléséről.

A munkaadó is lehet hibás

Amikor nem hátrány a túlképzettség

Óberczián Géza szerint vannak olyan pozíciók, ahol egyáltalán nem hátrány a túlképzettség: Recepciós, titkárnői munkákra előszeretettel alkalmaznak fiatal diplomásokat. Ezeknél az állásoknál az a probléma, hogy a diplomások kiszorítják a feltételeknek megfelelő, érettségivel rendelkező pályázókat. Ez ugyanis kiváló pozíció arra, hogy a frissdiplomás betegye a lábát egy céghez, és referenciaként felhasználja a későbbiekben, míg a cégek a recepciós munkatársak esetében megtűrik a nagyobb fluktuációt, tehát nem terveznek hosszú távra a felvételkor.

Némileg más véleményen van e kérdésben Lukács Zsolt: "Ha valaki - felismerve a bölcsész diploma versenyszférában betöltött alacsony értékét - asszisztensi pozícióra jelentkezik egy multi valamelyik osztályára, még elfogadhatónak tartom. Látszik, szeretne váltani és elindulni egy szakterületen, kitanulni a gyakorlatban egy szakmát. Ha azonban valaki piacképes egyetemi diplomával recepciós pozícióra jelentkezik, az már elgondolkodtató és valószínűleg elutasítják. Ekkor ugyanis felvetődik a munkaadóban a kérdés: Nem csak átmeneti megoldásként tekint a munkára? Milyen kihívást jelenthet egyetemi diplomával ez a munka?"

Amikor a munkaadó a hibás

A túlképzettség más irányból is jelenthet problémát, amikor a munkaadó a pozíció megfogalmazásakor mindenből a legjobbat szeretné, és ennek a magas elvárásnak megfelelő dolgozót vesz fel. Azután kiderül a munkavállaló számára, hogy az elvállalt munka egyáltalán nem kívánja meg az ő képesítését, tapasztalatát. Emiatt rövid úton - sokszor a próbaidőn belül - elhagyja a céget, míg a munkaadó csodálkozik, hogy miért.

Előfordul még a "relatív" túlképzettség is. Ebben az esetben a munkavállaló megfelelő paraméterekkel bír, és a munkaadó is pontosan határozza meg elvárásait, de az interjún a jelölt úgy adja elő az eddigi eredményeit, hogy az többnek hangzik, mint ami mögötte van. Ez azonban nem mindig derül ki az interjúztató számára - különösen, ha az illető nem gyakorlott HR szakember. Ebből a helyzetből nehéz a jelöltnek úgy visszatáncolni, hogy ne tűnjön megbízhatatlannak, mondta a jelenségről Óberczián Géza.

Forrás: Jobpilot

Kapcsolódó anyagok
Tippek az állásinterjú előtti stressz levezetésére
Öltözködés az állásinterjún: tilos a túl sok piros
A legnehezebb állásinterjú kérdéseken is ki lehet fogni
Tönkreteheti az állásinterjút a "döglött hal" kézfogás

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!