A türelem és megértés erénye



Namiki, a japán igazgató ki akarta nevezni angol alkalmazottját Kentbe körzeti vezetonek, aki azonban udvariasan elhárította az ajánlatot, mondván: nem tudná otthagyni surreyi rózsakertjét. Namiki nem értette - hallatlan dolog ilyen ajánlatot visszautasítani. Késobb, amikor az angol meghívta gyönyörű kertjébe, s végigjárta a rózsaágyásokat, Namiki csak ennyit mondott: "Most már értem."

Namiki, a japán igazgató ki akarta nevezni angol alkalmazottját Kentbe körzeti vezetőnek, aki azonban udvariasan elhárította az ajánlatot, mondván: nem tudná otthagyni surreyi rózsakertjét. Namiki nem értette - hallatlan dolog ilyen ajánlatot visszautasítani. Később, amikor az angol meghívta gyönyörű kertjébe, s végigjárta a rózsaágyásokat, Namiki csak ennyit mondott: "Most már értem."

Az írásjegyfestésnek a japánoknál külön istene van: misztikus emlékezeteként annak, hogy a szigetország már a középkorában is tisztelettel övezte a tanulást s a tudást. A világra kitekintést halállal büntető, a külföldtől századokon át elzárkózó feudális anarchia az utolsó nagy sógun, Tokugava halálával ért véget. Az újkor trónra lépo elso Meidzsi-császára szélesre tárta Japán kapuit; azonban a szamurájok kora nem tűnt el nyomtalanul: a japán lélek ma is számos jegyét viseli magán.

Hűség és hagyománytisztelet

A munkát a japánok úgy fogják fel, mint alkalmat a képességek fejlesztésére, s mivel közös feladatot hajtanak végre, az egyéni önzést eközben le kell küzdeniük. "A japán gondolkodásmód szerint, amelyre otthon tanítottak, ahhoz hogy elérjünk valamit, ami mindkét fél számára előnyös, olyan motivációkat kell kihasználnunk, amelyek közösek bennünk és a másik félben. Mindenki szeret sikert aratni. Miközben azt tanultam, hogyan kell az alkalmazottakkal bánni, rájöttem, hogy a menedzsernek gyakorolnia kell a türelem és a megértés erényét. Nem tehetünk önzo lépéseket és nem lehetünk gorombák az emberekhez" - írja Morita Akio, a Sony elnöke a Made in Japan című önéletrajzi visszaemlékezésében.

A japán kormány nonprofit külkereskedelmi szervezete, a JETRO 1991 óta működtet irodát hazánkban. A JETRO Budapest vezérigazgatója, Kinji Hishiki elmondta, hogy szervezetük a világ ötvennyolc országában hetvenkilenc, Japánban pedig harmincnégy irodával van jelen, s egy ilyen globális hálózatban foglalkozniuk kell a keresztkulturális jelenségekkel. A zökkenőmentes együttműködés elvébol kiindulva gazdasági és üzleti tárgyú szakkönyvtárat létesítettek, a magyar szakemberek számára japán tanulmányutakat szerveznek, saját szakembereiket pedig ideküldik tapasztalatcserékre.

- A magyarok és a japánok között a hozzáállásukban, lojalitásukban mutatkozik a legnagyobb különbség - mondja Kinji Hishiki. - Ez túlnyomórészt a tradicionális japán neveléssel magyarázható, amely az európainál sokkalta jobban kihangsúlyozza a hűséget és a hagyománytiszteletet. Másrészt abból is eredhet, hogy kevés a munkahely. Ám ez az attitűdbeli különbség nem csak a japánokra igaz, hanem általában az ázsiaiakra: a filippínókra éppúgy, mint a tajvaniakra.

"Mi, japánok rendkívül udvariasak vagyunk a gyárkapun belül, szívélyesek vagyunk a vendégeinkkel, a családtagjainkkal és a barátainkkal, de ha kilépünk a gyárkapun, ez a szívélyesség szempillantás alatt elpárologhat: tolongunk a metróban, lökdösodünk az utcán, hangoskodunk a sértő viselkedésűekkel. A japánoknak betudott udvarias magatartás a munka világában is évről-évre változik, hiszen azt tapasztalják, hogy a külföldi cégeknél magasabb jövedelemhez jutnak, s ez bizony nem marad hatás nélkül. Változóban van az a szigetországi elv is, amely a munkatársakat szinte családtagnak tekinti" - mondja némi megfontolás után Hishiki úr.

.

Olvasta már?



hirdetés
hirdetés
elrejt
 
.