4p

A feltörekvő piacokra irányuló nettó magántőke-áramlás 166 milliárd dollárra nőhet a tavalyi 154 milliárdos szintről -- becsüli az Institute of International Finance (IIF) friss jelentése.

A szervezet szeptemberben még 200 milliárd dollár feletti jóslatot adott 2001-re, ám a múlt év utolsó hónapjaiban felerősödtek az Egyesült Államok növekedési ütemével és más vezető tőkepiacok ingadozásával kapcsolatos bizonytalanságok. Magyarországgal kapcsolatban az IIF kiemeli: jelentős mennyiségű portfóliótőke áramlott ki az országból.

A nem adóssággeneráló tőkebeáramlás több mint 80 százalékát a működőtőke folyama jelenti, mely 130 milliárd dolláros szinten látszik stabilizálódni. Tavaly a portfólióbefektetések összege 22 milliárd dollár körül alakult, valamivel 1999-es szintje alatt. Ennél az idén is csak árnyalatnyival számít nagyobb értékre az IIF. A magánhitelezők 13 milliárd dolláros várható kihelyezése felülmúlja a tavalyi összeget, ám még mindig jóval elmarad az 1993 és 1997 közötti időszak 130 milliárdos átlagától. A nem a magánfinanszírozás körébe tartozó tőkeáramlás elsősorban a Törökországnak és Argentínának nyújtandó IMF-hitelcsomag miatt emelkedik kilencmilliárd dollárra.

A közvetlen külföldi beruházások továbbra is magas szintje jelzi a hosszú távra befektetők bizalmát a számos feltörekvő piacon tapasztalható erős növekedés fenntarthatóságában - vélekedett William Cline, az IIF vezető közgazdásza. Rövid távon azonban a növekedési kilátások nem annyira kedvezőek. Ázsiában 5,4 százalékra eshet vissza a gazdasági bővülés üteme a 2000-es 7,2-ről, Latin-Amerikában kisebb arányú lehet a lassulás, 4-ről 3,4 százalékra csökken a növekedési ráta. A legdrasztikusabb változásra, 4,8 helyett 2,8 százalékos bővülésre Európa feltörekvő piacai számíthatnak, elsősorban Orosz- és Törökország. A feltörekvők exportteljesítménye nominálisan, dollárban számítva 5 százalékkal javulhat, szemben a tavalyi 22 százalékos dinamikával.

Az Ázsiába irányuló tőkeáramlás a 2000-es szint, 50 milliárd dollár közelében maradhat, ami még mindig jócskán felülmúlja a tavalyelőtti 30 milliárdos értéket. A szinten tartás azonban a hiteltörlesztés összegének csökkenésével valósul meg, a részesedés szerzésére irányuló tőkeáramlás ugyanis kismértékben tovább csökken. A legtöbb tőkét a feltörekvő régiók közül az idén is Latin-Amerika vonzhatja, mintegy 65 milliárd dollárt, ami gyakorlatilag stagnálást jelent. Tavaly Brazília a beáramlás jelentős növekedését tapasztalta, míg Argentínában és Mexikóban csökkent a külföldi befektetők aktivitása.

Európa feltörekvő piacaira a tavalyi értéknél közel harmadával több, 39 milliárd dollár áramolhat az idén. A magántőke nettó beáramlásának csökkenése Cseh- és Lengyelországban, illetve Magyarországon koncentrálódott. Lengyelországban ez biztosan nem a működőtőke soron jelentkezett, ugyanis -- részben a TPSA távközlési vállalat magánosításának köszönhetően -- 6-ról 9,5 milliárd dollárra nőtt a közvetlen külföldi befektetés. Magyarországról viszont -- emeli ki a jelentés -- félmilliárd dollárnyi portfóliótőke távozott az 1999-es 1,2 milliárdos beáramlás után, részben a nemzetközi bizonytalanság, részben a kormány gazdaságba történő beavatkozásával kapcsolatos aggodalmak miatt.

A közép-európai tőkeáramlás tapasztalataiból az szűrhető le tanulságként, hogy nincs összefüggés a makrogazdasági helyzet és a tőkebeáramlás között, a magánosítás szerepe látszik dominánsnak - összegezte véleményét lapunk kérdésére Csáki György, a GKI Rt. kutatásvezetője. Magyarországra akkor érkezett igazán sok tőke, amíg jóval komolyabb volt a bizonytalanság a makroszférában, Csehországot is évekig mintának tekintették, a befektetők mégis 1998, a stagnálás óta viszik pénzüket az országba. Lengyelországba sem vonzott annyi tőkét a korábbi 7 százalékos növekedés, mint a privatizáció beindulása. Magyarországon a magánosítás oroszlánrésze éppen akkor zajlott, amikor jelentősebb nemzetközi túlkínálat alakult ki a magánosítandó állami cégek körében, csökkentve az elérhető bevételt. A portfóliótőke tekintetében az a kérdés, vajon visszajön-e a kiáramlott összeg, ám a budapesti tőzsde "csendes haldoklása" tartósnak ígérkezik. Az új bevezetések hiánya mellett a kormány befektetőket riasztó lépései sem tettek jót a BÉT-nek. Amellett, hogy a kormánynak az itt megtermelt profit újrabefektetését ösztönző gesztusokat kellene tennie, az hozhatna külföldről újabb pénzeket a gazdaságba, ha az Európai Unió a svéd elnökség alatt megnevezné a magyar csatlakozás időpontját.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!