Amikor jogunkban áll hazudni az állásinterjún

Ha bizonyos kényes kérdéseket tesznek fel egy pályázónak az állásinterjún, annak jogában áll hamis választ adni azokra. A német törvénykezés konkrétan is felsorolja az "indokolt füllentés" eseteit.

Az állásra jelentkező személyeket a német jogszabályok szerint jogi védelem is megilleti abban az esetben, ha a potenciális munkáltató úgymond "túl messzire megy".

Ezek szerint a pályázónak jogában áll hazudnia, ha a munkaadó esetleges terhessége vagy annak jövőbeni lehetősége iránt érdeklődik.

Ugyanígy nem köteles valós választ adni a jelentkező a politikai hovatartozását firtató kérdésekre.
Itt azonban akadnak kivételek: az egyházi intézmények kizárhatják maguk közül az ateista munkavállalókat. Emellett az alkotmányellenes elveket valló párthoz vagy szektához tartozó személyeket is jogszerűen el lehet bocsátani, amennyiben azok a közszolgálatban tevékenykednek.

Az egészségügyi kérdésekkel kapcsolatban már nem ennyire egyértelmű a helyzet. Azokat csak abban az esetben lehet feltenni, amennyiben a pályázó esetlegesen meglévő betegsége nagy mértékben megnehezítené vagy akár lehetetlenné tenné a munkavégzést.
A súlyos fogyatékosságra irányuló kérdések csak abban az esetben helytállóak, ha az szorosan kapcsolódik az adott munkához, írja a WirtschaftsWoche.

Ezzel szemben az igazságot kell mondania a pályázónak akkor, ha a munkáltató korábbi munkahelyei és annak időtartama felől érdeklődik. Amennyiben a felvett munkavállalóról később kiderül, hogy hazudott, úgy a munkaadó azonnali hatállyal felmondhat neki.

(Menedzsment Fórum)