A 2009-es év gazdasági folyamatait meghatározó válság minden bizonnyal nyomokat fog hagyni maga után. A Cetelem Körkép 2010 tanulmány eredményei szerint a piacokon észlelhető folyamatokkal kölcsönhatásban maga az európai fogyasztó is átalakuláson megy keresztül. A nagy európai piacokon tapasztalható forgalomcsökkenés óvatosságra, illetve kiadásaik terén választásokra készteti a fogyasztókat.
A bank által készített tanulmány szerint az európai barométer kutatás az európai fogyasztók óvatos bizakodását mutatja: a 2009-es, mélypontot jelentő 4,2-es értékről (1-től 10-ig terjedő skálán) 2010-re 4,5-re emelkedett az általános közérzet-index. A vizsgált országok körében Magyarország az egyetlen, ahol – a visszafogott növekedés ellenére – ez az érték nem éri el a három pontot. Más régiós, illetve európai államokkal összevetve is jelentős Magyarország elmaradása.
A válság az eddigi attitűdöket is megváltoztatta, sokkal óvatosabbak lettek a fogyasztók, és jelentősen nőtt a megtakarítási hajlandóság. A megtakarítási szándék tíz év óta először kerekedik felül a fogyasztási szándékon néhány nyugat-európai országban. Tizenkét ország átlagát tekintve azonban a mérleg nyelve továbbra is a fogyasztás felé billen, a közép-európai országoknak köszönhetően. Ebben – az elmúlt évekhez hasonló módon - különösen nagy szerepe van Magyarországnak, a fogyasztási szándék még mindig nálunk haladja meg a legnagyobb mértékben a megtakarításra irányuló terveket. A Cetelem kiemelte, hogy a válság pozitív hatásának tekinthető a növekvő fogyasztói tudatosság jelensége. 2010-ben előtérbe kerül az ésszerűség, mely jelentősen befolyásolja a fogyasztói viselkedést.
Bio és fapados
A felmérés eredményei szerint a fogyasztók többsége úgy véli, a változás nem csupán átmeneti lesz, így célszerűnek tűnik megválogatni, hogy mit és hogyan fogyasztunk.
A környezetbarát gondolkodás beépül a mindennapokba, az európaiak 40 százaléka végzett már hatékonyabb energiafelhasználást biztosító átalakítást lakásában, és 63 százalék azok aránya, akik gyakran vásárolnak újrahasznosított papírból készült termékeket. Terjedőben a bio termékek fogyasztása, és – a bio fogyasztáshoz képest egyelőre szerény mértékben – érzékelhetővé válik a méltányos kereskedelem (fair trade) jelenléte: 38 százalék gyakran vásárol bio terméket, 10 százalék pedig méltányos terméket.
A fogyasztók árérzékenysége ugyanakkor továbbra is megmarad. Ennek következtében a low-cost szellemisége tovább hódít: az európai fogyasztók az alacsonyabb ár érdekében hajlamosak számos, a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos körülményről lemondani (a minőségből nem engedve), 81 százalékuk például egyszerűbb termékcsomagolással is kiegyezne.
Meghatározó trendnek mutatkozik a másodkézből származó termékek forgalmának növekedése, az európaiak készek használt árukkal kereskedni: a használtcikk piacok segítenek takarékoskodni. Hasonló mozgatórugók állnak a növekvő online vásárlási szándék mögött, az internet a termékkategóriák egyre szélesebb skáláján válthatja fel a bolti vásárlást. Igaz ez utóbbi csatorna használata inkább a nyugat-európai országokban terjed rohamosan, a magyarországi szándék minden kategóriában jelentősen az európai átlag alatt marad.
Az árengedményekre mozdulunk
A felmérés szerint az árengedmény még mindig fontos hívószó, ahogy az európai, úgy a magyar vásárlókat is ezzel a legkönnyebb vásárlásra csábítani. Az összevetés alapján hazánk polgárai azok, akikre az árengedmények leginkább hatnak, derült ki Lendvai Jánosnak, a Cetelem igazgatóságának elnökének előadásából.
Európa-szerte a recesszió, illetve a gazdasági válság jellemezte a 2009-es év fogyasztását, tehát nem meglepő, hogy számos piac forgalma visszaesett. A tanulmány Európai piacok elemzése szerint a vizsgált országokban a legnagyobb visszaesést mutató területek: a bútor (átlagosan 7,3%), a szórakoztató elektronikai (6,4%) és az informatikai (8,2%) cikkek piaca. A magyarországi változásokról általánosságban elmondható, hogy a csökkenés nagyobb mértékű az európai átlagnál – ez alól kivételt csak a sportáruk, és a barkácsáruk piaca jelent. A legszembetűnőbb eltérés az új autók kategóriájában tapasztalható: az európai 6,5 százalékos növekedéssel szemben (mely több országban a roncsprémium hatása) a hazai piac 62 százalékos visszaesést könyvelhetett el 2008-hoz képest.
Figyelemre méltó, hogy míg több termékkategóriát tekintve az európai fogyasztók egy része már számottevő vásárlási hajlandóságot jelzett, a magyarok továbbra is nagyon óvatossak. A Cetelem felmérése szerint a 2010. évi vásárlási szándék minden termékcsoportban nálunk a legalacsonyabb.
Napi kiadásra költöttük a hiteleket
A Cetelem által vizsgált 8 országban a fogyasztási hitelek enyhe visszaesést mutattak. A magyar piacon a bank becslése szerint - azonos árfolyamon számolva - stagnálást mutatott. Euróban meglévő fogyasztási hitelek állománya (12,26 milliárdról 10,96 milliárdra) számottevően csökkent.
Miközben az új kihelyezések jelentősen visszaestek, a folyószámla, illetve a hitelkártya állomány növekedést mutatott. Lendvai János szerint ebből arra lehet következtetni, hogy a napi kiadásokat finanszírozták az emberek. Fontos változás volt, hogy míg korábban a svájci frank egyeduralkodó volt a hitelkihelyezéseknél, addig az utóbbi időben a forinthitelek lettek a legnépszerűbbek.
Mint Lendvai János elmondta, válság hatása tavaly a Cetelemet sem kerülte el. A hitelkihelyezések 25-30 százalékkal visszaestek 2009-ben az előző évhez képest - mérséklődött az eredmény is - az idén azonban már kismértékű növekedésre számítanak. A hitelkihelyezések várható növekedése következtében eredményüket előreláthatóan sikerül majd szinten tartani 2010-ben az előző évhez viszonyítva.
