A Takarékbank pénteken azt közölte: a részvényesek 73 százalékának támogatásával, 10 százalék tartózkodás mellett szavazták meg a 600 millió forintos névértékű kötvénykibocsátást, amelynek célja, hogy - összhangban a kormány nemzetstratégiai célkitűzéseivel - érvényt szerezzen a Takarékbank állami tulajdonrészének értékesítéséről szóló kormányhatározatnak, és az eredményesen lezárt pályázat nyertese hozzájuthasson a Magyar Fejlesztési Bankkal és a Magyar Postával megkötött adásvételi szerződés szerinti többségi tulajdonához. A kötvénykibocsátás eredményeként a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt. legkésőbb a határozattól számított 365 napon belül többségi tulajdonossá válhat a Takarékbankban - írták.
A Takarékbank közgyűlése megszavazta 300 ezer darab, összesen 600 millió forint névértékű és kibocsátási értékű, egyenként kétezer forint névértékű és kibocsátási értékű, "A" sorozatú átváltozó kötvény zártkörű kibocsátását is, amelyek jegyzésére a közgyűlés a Magyar Takarék Befektetési és Vagyonkezelő Zrt-t jogosította fel.
A napirendi pont előterjesztői szerint a kötvénykibocsátásra azért van szükség, mert egy jól behatárolható érdekcsoport látszólag a takarékszövetkezetek érdekében fellépve, valójában saját üzleti befolyásának megőrzése céljából minden eszközzel igyekszik megakadályozni a törvény végrehajtását és elodázni a kormány határozata alapján kiírt és érvényesen megkötött adásvételi szerződés lezárását.
Itt az előterjesztők minden bizonnyal többek között arra az esetre is gondolhattak "ellenséges környezet" alatt, amikor a Fővárosi Bíróság kimondta véleményét, miszerint alkotmányba ütközik az integráció. A törvény megsemmisítését az eredeti állapot visszaállítását kéri a bíróság az Alkotmánybíróságtól.
A szövetkezeti hitelintézetek többségi tulajdonában álló társaság tulajdonszerzése elősegíti az integrációs folyamat felgyorsítását, hozzájárulva ezzel a magyar vidék pénzügyi ellátása biztonságának növeléséhez és a munkahelyek megőrzéséhez - áll a közleményben.
A bank közleménye szerint a tavalyi jó eredmények és a több mint 23 százalékos mérlegfőösszeg-növekedés mögött a jelentősen bővülő üzleti aktivitás áll, amit jól tükröz a hitelállomány dinamikus növekedése.
A bank mérlegfőösszege 2013-ban 481,3 milliárd forint, adózás utáni eredménye 282 millió forint volt. Tavaly a bank bevételei számottevően növekedtek, amelyek ellensúlyozták a szövetkezeti hitelintézeti szektor új struktúrájának kiépítésével felmerült egyszeri költségeket, így javult a bank profitabilitása is.
A nettó kamatbevétel 15,5 százalékkal haladta meg az előző évi értéket. A növekedés elsősorban a dinamikusan emelkedő hitelállománynak köszönhető, amelyben döntő szerepet játszott az MNB növekedési hitelprogramjának pozitív hatása. A teljes szövetkezeti hitelintézeti szektor 85,665 milliárd forint kihelyezést eszközölt 2013-ban a növekedési hitelprogram keretében, amiből a Takarékbank 21 milliárd forintot folyósított saját jogon.
A megnövekedett üzleti aktivitásnak köszönhetően a nettó jutalék- és díjbevétel 16,5 százalékkal emelkedett, a pénzügyi műveletek nettó eredménye pedig 32,4 százalékkal múlta felül a 2012. évi szintet. A működési költségek összege 4,7 százalékkal haladta meg a 2012. évi értéket. A költségek növekedését alapvetően a szövetkezeti hitelintézeti szektor új struktúrájának kialakításával kapcsolatos egyszeri költségek okozták. A bank saját tőkéje 1,772 milliárd forinttal növekedett 2013-ban, ami magában foglalja a Magyar Posta Zrt. 655 millió forintos tőkeemelését is.
A Takarékbank az új szabályozási környezet kialakítását és az ennek nyomán kialakuló erős integrációt követően - nyugat-európai mintákat is követve - ténylegesen a szektor központi bankjává válik, ezáltal jelentősen megnövekszik a szerepe az üzleti együttműködés szorosabbra fűzésében és az integráció irányításában - áll a közleményben.
MTI
