"A jelen módosítást egyes értesülések szerint a Munka Törvénykönyvének átfogó módosítása, esetleges újrakodifikálása követheti az ősz folyamán. A mostani változások közül érdemes kiemelni a próbaidőt, a gyermek gondozására igénybevett fizetés nélküli szabadság után járó rendes szabadság és a túlmunka szabályainak módosítását, a munkáltatók szemszögéből nézve rugalmasabbá tételét" - mondta a változásokkal kapcsolatban Dr. Szarvas Júlia ügyvéd.
A próbaidő jelenleg kiköthető leghosszabb időtartama a Munka Törvénykönyve szerint három hónap. Általános szabályként a felek továbbra is csak maximum három hónap próbaidőben állapodhatnak meg, azonban kollektív szerződés a módosítás szerint lehetővé teszi legfeljebb hat hónapos próbaidő kikötését is. A kollektív szerződés alapján megállapított próbaidő tartamát a munkaszerződésnek természetesen a továbbiakban is tartalmaznia kell - vázolta fel az egyik fontos változást Szarvas Júlia.
A munkaadók terheinek csökkentése érdekében a gyermek otthoni gondozása és ápolása idejére kapott fizetés nélküli szabadságnak a módosítás értelmében a jövőben nem az első éve, hanem csak az első hat hónapja után jár rendes szabadság a munkavállalónak. A törvénymódosítás bevezette a szabadság pénzbeli megváltásának lehetőségét a felek megállapodása alapján abban az esetben, ha a gyermek ápolása, illetve gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságról való visszatérést követően a munkavállaló az előzőekben említett hat hónap után járó szabadságot nem kapja meg.
A munkáltatók valamivel nagyobb rugalmasságot kapnak a munkavállalók rendes szabadságának kiadása során is. Megmarad az a főszabály, amely szerint a szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. A módosítás alapján viszont kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot. Ez esetben azonban a munkavállalót megilleti évenként legalább egyszer minimum 14 nap összefüggő szabadság, hacsak a felek másként nem állapodnak meg.
A Munka Törvénykönyvének hatályos rendelkezései szerint rendkívüli munkavégzésért a munkabéren felül ötven százalékos bérpótlék vagy a felek megállapodása, illetve kollektív szerződés rendelkezése alapján a pótlék helyett legalább a végzett túlmunka időtartamának megfelelő szabadidő jár. A módosítás hatályba lépését követően a munkáltató egyoldalúan is eldöntheti, hogy a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként pótlékot fizet vagy szabadidőt ad ki a munkavállalónak, azaz a túlórát megválthatja szabadnappal.
Dr. Szarvas Júlia kiemelte: a törvénymódosítás a legfőbb változásokat a munkaerő-kölcsönzés tekintetében hozza. Az Európai Parlament és a Tanács 2008 végén fogadta el a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008/104/EK irányelvet. Az irányelv legfőbb célkitűzése, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókra ugyanazon alapvető munkafeltételek vonatkozzanak, mintha a kölcsönbevevő munkáltató foglalkoztatná őket. A tagállamok 2011. december 5-ig kötelesek az irányelv rendelkezéseit belső jogukba átültetni, amelynek Magyarország ezzel a törvénymódosítással tett eleget. A Munka Törvénykönyvének a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó módosított rendelkezéseit a 2011. december 1-jét követően megkötött szerződésekre kell majd alkalmazni.
A módosítás értelmében a munkaerő-kölcsönzés definíciója kifejezetten tartalmazni fogja a kikölcsönzés ideiglenességére való utalást, ami a kölcsönbeadó és a kölcsönzött munkavállaló közti megállapodásban meghatározott, legfeljebb öt évig terjedő időtartam lehet. Ehhez kapcsolódó szabály, hogy ha a kölcsönzött munkavállalót azonos kölcsönvevő az előző foglalkoztatás megszűnésétől számított hat hónapon belül ismételten alkalmazni kívánja munkaerő-kölcsönzés keretén belül, azt a fenti kölcsönzési időtartam megállapításánál figyelembe kell majd venni.
A Munka Törvénykönyvének jelenleg hatályos szövege szerint kölcsönbeadó csak belföldi székhelyű gazdasági társaság vagy szövetkezet lehet, a törvénymódosítás azonban a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének eleget téve az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozásokra is kifejezetten kiterjeszti a kölcsönbeadókra vonatkozó rendelkezéseket.
Az irányelvben előírt egyenlő bánásmód követelményének való megfelelés érdekében a módosítást követően a Munka Törvénykönyve kifejezetten kimondja, hogy a kölcsönzött munkavállalóra a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás teljes időtartama alatt ugyanazokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, mint amit a kölcsönvevő a saját munkavállalóinak előír az állapotos és szoptató nők védelme, a fiatal munkavállalók védelme, a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok, a munkabér összege és védelme, valamint az egyenlő bánásmód követelménye területén.
mfor.hu
