A KSH kedden azt közölte, hogy a reálkereset - a fogyasztói árindex 4,9 százalékos növekedése mellett - 2,5 százalékkal emelkedett a múlt év január-novembere között, döntően a személyi jövedelemadó-szabályok változásának köszönhetően. Tavaly novemberben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 2,0 százalékkal nőtt, a versenyszférában dolgozóké 3,8 százalékkal emelkedett, a költségvetésiben pedig 2,0 százalékkal csökkent.
Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. elemzője szerint a közszférában jelentős béresés történt, ezt magyarázhatja bázishatás is. Emellett a versenyszférában is lassult a bérkiáramlás - tette hozzá. Mindezek alapján a szakértő úgy látja, nem mutatnak inflációs nyomást a közzétett adatok, így ezek a kamatemelést sem indokolják.
Az MNB Monetáris Tanácsa hétfőn tart kamatdöntő ülést. A jegybanki alapkamat 2010. december 21-tól 5,75 százalék.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint sem okoznak inflációs nyomást a kedden közzétett béradatok.
Mint mondta, a jegybank által figyelt mutató, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak rendszeres havi bruttó átlagkeresete a versenyszférában csekély mértékben ugyan, de emelkedett az egy hónappal korábbi 2,7 százalékról 3 százalékra éves alapon. Az elemző szerint ez még nem jelent inflációs nyomást.
Mindkét elemző szerint szoros döntés várható majd hétfőn a monetáris tanács ülésén. A decemberi infláció ugyanis a vártnál rosszabbul alakult.
A KSH pénteken publikálta a tavalyi decemberi adatokat: a fogyasztói árak 2010-ben átlagosan 4,9 százalékkal emelkedtek, decemberben 4,7 százalékkal voltak magasabbak, mint 2009 decemberében és 0,4 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest. Az elemzők decemberre 4,4 százalékos inflációt vártak év/év alapon, míg az éves átlagos mutatóra 4,9 százalékot prognosztizáltak.
MTI
